Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

Hentz

366

sokba. Történelemtanárként egyik úttörője a szaktantermi módszerek alkalmazásának, módszertani tanulmányai jelentek meg a Történelemtanítás c. folyóiratban. A gödöllői Központi Fiúisk.-ban isk.-i múz.-ot hozott létre kollégái, tanítványai segítségével

(1953). A gyűjt, folyamatos gyarapodása lehetővé tette, hogy a város támogatásával Helytörténeti Gyűjt.-nyé alakuljon (1972). ~ rendezte Gödöllő első helytörténeti kiáll.-át. Tanári munkája mellett vezette a Helytörténeti Gyűjt.-t; e tisztét nyugdíjazása után is megtartotta (1978-ig); a munkát átadta Polónyi Péternek, de a gyűjt.-nek haláláig munkatársa maradt. - Érdeklődése az 1950- es években fordult a helytörténet felé, az 1960-as években a városi tanács megbízásából megírta Gödöllő történetét; a monográfia kéziratban maradt, s csak rövidített változata jelent meg (1975). Az általa működtetett történelemszakkör jelentős munkát végzett a helytörténeti kutatásokban, a gyűjt, gyarapításában. Számos tanulmánya kéziratban maradt (A gödöllői királyi kastély; Gödöllő néprajza; Gödöllő irodalma).

F. m.: A rákosparti város története (in: Gödöllő. Városmonográfia. Szerk. Dékán Antal. Bp., 1975,

9-135.); A magyar Vörös Hadsereg főhadiszállása. Stromfeld Aurél a gödöllői kastélyban (1979); „De híremet nemcsak keresem pennámmal" - Karikás Frigyes (in: Gödöllő forradalmi napjainak és munkásmozgalmának története. 1918-1919. Gödöllő, 1979,

53-86.).

G. Merva Mária

Hentz Lajos (1914. szept. 4. Kőröstarcsa 1990. júl. 13. Békéscsaba): tanár, helytörténész, etnográfus. - A Nagykőrösi Ref. Tanítóképzőben tanítói (1933), a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főisk.-n m.-történe- lem szakos tanári diplomát szerzett (1955). Tanári munkája mellett több évtizeden keresztül gyűjtötte, kutatta Mezőberény történeti és néprajzi emlékeit. Nevéhez fűződik az Orlai Petries Soma Helytörténeti Gyűjt. törzsgyűjt.-ének megalapozása, ill. a múzeumalapítás gondolata. - Sebestyén Gyulaemlékérem, Mezőberény 250. évfordulójára kiadott emlékérem (1973), Pro Urbe kitüntetés (Mezőberény, 1990).

F. m.: Népi építkezés Mezőberényben. Népviselet. A népművészet emlékei (in: Mezőberény története.

Szerk. Szabó Ferenc. II. Mezőberény, 1973); A szűcsmesterség Mezőberényben (A Békés Megyei Múzeumok közleményei 5. Békéscsaba, 1978); Mezőberényi szőrhímzések (Ethnographia, XCIV., 1983. 1.).

Csete Gyula

Herbich Ferenc (1821. jan. 15. Pozsony - 1887. jan. 15. Kolozsvár): bányamérnök, geológus. - Apja Herbich Ferenc katonaorvos, botanikus, Bukovina flórájának kutatója. - A bécsi Josefinumban orvosi tanulmányokat folytatott (1840), majd a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akad.-n képezte magát (1841-1844), és bányamérnöki oklevelet szerzett. Bukovinai bányáknál bányatisztként, ellenőrként és művezetőként dolgozott (1845-1854), ott kezdte el ásványtani kutatásait. Erdélyben, a szentkereszt- bányai és a fülei vasművek munkatársa (1854—1859), a balánbányai rézbánya bánya- nagya és ig.-ja; közben kiterjedt földtani kutatásokat végzett Erdély különböző vidékein. Az Erdélyi Múz.-Egylet (később Egyesület) Ásványtárának (ásvány-, kőzet-, és ősmaradvány-gyűjt.-ének) első őrsegéde (1869-től haláláig); közben bányatanácsosi rangban Bosznia-Hercegovina bányaügyi előadója (1879-1881). 1858. évi Ny-európai (Németo., Belgium) tanulmányútjáról hazahozott, vmint Galíciában, Bukovinában és Erdélyben gyűjtött ásványait, kőzeteit és ősmaradványait az Erdélyi Múz.-Egyletnek ajándékozta (1869). Ezzel megvetette az 1872-ben a kolozsvári Ferenc József Tudo- mányegy. gondozásába került földtani gyűjt, alapjait, amelyet (főleg erdélyi anyagokkal) folyamatosan gyarapított. Adományozás révén a M. Kir. Földtani Int. és a nagyszebeni Természettud.-i Társulat (Sie- benbürgischer Verein für Naturwissenschaften in Hermannstadt) Múz.-át is gazdagította. A Földtani Int. megbízásából mint ideiglenesen alkalmazott segédgeológus a Székelyföld földtani térképezését végezte (1870-1875). A Ferenc József Tudományegy.- en doktori oklevelet szerzett, s uo. az Oszt- rák-M. Birodalom földtana tárgykör magántanára lett (1875-1879). Tevékenyen részt vett az Erdélyi Múz.-Egylet Természettud.-i Szakosztályának munkájában is, annak ülésein számos előadást tartott. Az