Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
357 Haugh régészeti kutatásokat végzett. Fiaival együtt a falu határában számos olyan lelőhelyet fedezett fel (többek között a Hegyesen lévő kora vaskori települést), amelyek feltárásuk után ismertté váltak a nemzetközi szakirodalomban is. Néprajzi és falutörténeti írásait az Aluta múz.-i évkönyvben, központi és helyi lapokban, folyóiratokban (Megyei Tükör, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe, Művelődés, A Hét, Tanügyi Újság, Előre) közölte. Csemáton helyneveiről, családjairól készített monográfiája máig kiadatlan. - A csemátoni tájmúz. neve 1998-tól ~ Múz. írod.: A Csemátoni Tájmúzeum negyedszázada. Haszmann Pál boldog élete (Sepsiszentgyörgy, 1999); RMIL II.: 189.; MÉL III.: 358-359. Boér Hunor Hattyuffy Dezső (1851. okt. 28. Rácalmás - 1914. jún. 29. Rácalmás): ügyvéd. - A pesti egy.-en tanult; az egy. 1871-ben és 1879- ben kitűzött pályázatain díjat nyert dolgozataival. Ügyvéd, vm.-i aljegyző (1877-től), árvaszéki ülnök (1885-től), árvaszéki elnök (1892-től). Bölcsészdoktori vizsgát tett (1882). Történeti és muzeológiai írásai 1869- től jelentek meg. A Fejérvm.-i és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet alapító tagja, titkára és régiségtárának őre (1873), az egylet két megjelent évkönyvének írója és szerkesztője (1885, 1893). A Székesfejérvár c. lap főszerkesztője (1873-1876), majd szerkesztője (Boross Mihállyal, 1877-1879); a lap rendszeresen foglalkozott a Fejér vm.-i és a városi múz.-i ügyekkel. A Marosi Arnold által feltámasztott, jogfolytonos Fejérm.-i és Székesfehérvári Múzeumegyesület ügyvezető alelnöke (1910-1911). Több mint félszáz ismertetése jelent meg az Egylet működéséről a székesfehérvári újságokban, a Századokban és az Archaeologiai Értesítőben. F. m.: Az alakulandó Fehérmegyei régiségtár tárgyainak ismertetése (Archaeologiai Értesítő, VII., 1872); A nagyloóki ásatások (A Fejérmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet Évkönyve, 1885); Fejérvármegye községei (uo., 1893); Moha község történelmi vázlata (in: Károly János: Fejér vármegye története. I-V. 1896-1905). írod.: Fitz Jenő: A Szent István Király Múzeum 125 éve (in: 125 év - 125 műtárgy. István Király Múzeum Közleményei. D. sor. 268. Székesfehérvár, 1998); Fülöp Gyula: A Fejér Megyei Múzeumok születése (Bp., 2002); Szinnyei IV.: 499-501.; Gulyás XII.: 763-764. Fülöp Gyula Hatvány Józsefné, br., Laczkó Fanny, vágújhelyi (1888 Bp. -1964): műgyűjtő. - Férje br. hatvani Hatvany-Deutsch József (1858- 1913), a nagysurányi és a hatvani cukorgyár alapítója, a hazai cukoripar megteremtője. - Az Iparművészeti Múz. bőkezű mecénása. Mo. egyik legjelesebb porcelángyűjtője, teljes gyűjt.-e több mint ezer darabot számlált. 1907-ben részt vett az Iparművészeti Múz. bp.-i műgyűjt.-eket bemutató kiáll-án; ennek folyományaként ajándékozta első tárgyait az intézménynek. Később több ízben is adományozott a múz.-nak. Támogatásának egyik formája az volt, hogy műkereskedőnél vásárolt tárgyat az intézmény számára, vagy bizonyos összeget utalt át műtárgyvásárlásra. Szinte minden ajándéka hézagpótló volt a közgyűjt.-ben, számos tárgy jelentős, kiváló kvalitású műalkotás. 1927-ben üveg- és porcelántárgyakkal, vmint csipkékkel ajándékozta meg az Iparművészeti Múz.-ot. Csipke- gyűjt.-ében itáliai (velencei), flamand és francia csipkék is voltak, a csipkekészítés szinte minden típusára található benne példa. Adományának sajátos jelentőséget ad, hogy gyűjt.-éből csupán ez maradt meg, mivel igényes kollekcióját 1944-ben a németek rabolták el, majd a Vörös Hadsereg kezébe került, írod.: Mravik László: The „Sacco di Budapest" and Depredation of Hungary 1938-1949 (MNG kiadványai, Bp., 1998, 276-302.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000,47-48.). Horváth Hilda Haugh Béla (1871. júl. 15. Bajna - 1920. febr. 11. Nagykálló): tanár, főgimnáziumi igazgató. - A bp.-i tudományegy.-en m.-la- tin szakos tanári diplomát szerzett (1896). A debreceni piarista, majd a zsolnai kir. katolikus gimn.-ban gyakorló tanár, a Szekszárdi Állami Főgimn. tanára (1897-től), ahol a m. és latin nyelv mellett történelmet is tanított; egyúttal az
