Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

A

19 Antall (Kritische Berichten, 1928); Reflexions on Classicism and Romanticism (The Burlington Magazine, 1935. ápr., 159-168.; 1941. jan., 14-22.); Remarks on the Methods of Art History (London, 1949); The Floren­tin Painting and Its Social Background. The Bourgeois Republic before Cosimo de Medici's Advent to Power. XIV. and Early XV. Centuries (London, 1948; cseh, német, olasz, spanyol nyelven is; magyarul: A fi­renzei festészet és társadalma. A polgári köztársaság Cosimo de Medici hatalomra jutása előtt: a 14. és a ko­ra 15. század. Bp., 1986); Fuseli Studies (London, 1956; olaszul és németül is); Hogarth and His Place in European Art (London, 1962; olaszul, németül és japánul is); Classicizm and Romanticism (Lon­don, 1966); Zwischen Renaissance und Romantik (Dresden, 1975); Stílustörténet - kortörténet. Tanul­mányok (Bp., 1979). Irod.: Wessely Anna A. F. (Acta Historiae Artium, 1978. 2., 369-377.); Zádor Anna: A. F.-ről (in: Stílus- történet - kortörténet. Bp., 1979, 283-291.); MÉL I.: 39.; RÚL I.: 516-517. Eisler János Antall József, ifj. (1932. ápr. 8. Bp. - 1993. dec. 12. Bp.): történész, múzeumszervező, politikus, miniszterelnök. - Apja id. Antall József (1896-1974) politikus. - A bp.-i Pi­arista Gimn.-ban ta­nult, az ELTE-n törté­nelem szakos tanári (1954), majd kiegészí­tő tagozaton levéltá­rosi (1955), könyvtá­rosi oklevelet (1966), ill. történelemből böl­csészdoktori címet (1968) szerzett, s tanulmányokat folytatott az ELTE ÁJTK-n is. A M. Orsz. Levéltár (1954-1955) és a Pedagógiai Tud.-os Int. munkatársa (1955), a bp.-i Eötvös József Gimn. (1955-1957), majd a Toldy Ferenc Gimn. és a Kandó Kálmán Technikum taná­ra (1957-1959). Az 1956. évi forradalom ak­tív résztvevője; az Eötvös József Gimn. for­radalmi biz.-ának elnöke, a később emigrá­cióban működő Keresztény Ifjúsági Szövet­ség alapító tagja, a forradalom leverése után rövid időre őrizetbe vették, nem publikálha­tott (1957-1963), politikai magatartása miatt eltiltották a tanári pályától (1959). Az állam­biztonsági szervezet később is több alka­lommal figyeltette. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa (1960-1962), a II. ker.-i Tanács Oktatási Oszt.-ának munkatár­sa (1962-1964). Csak esti isk.-ban tanítha­tott: a bp.-i Jurányi u.-i Dolgozók Esti Gim­n.-ának tanára (1966-1972). A Semmelweis Orvostörténeti Múz. (1968-tól Semmelweis Orvostörténeti Múz., Könyvtár és Levéltár, SOMKL) tud.-os főmunkatársa (1964. okt.- nov.), mb. igh.-e, a könyvtár és a levéltár mb. ig.-ja (1964. nov.-1967. jún.), mb. főig.-ja (1967. jún.-1984), főig.-ja (1984-1990). - A SOMKL valódi megszervezője, gyűjt.-i rendjének kialakítója; egy tudományszakon belül egy gyűjt.-i rendszerben egyesítette a tárgyi, könyvtári és levéltári egységeket, ki­alakította ennek orsz. múz.-i hálózatát (a gyógyszerészeti múz.-okat, a védett patikák rendszerét, a védettséget, a muzeális tár­gyak rendeleti úton történő begyűjtését, nyilvántartását stb.). Nevéhez fűződik az int. részét képező Budavári Arany Sas Patikamúz. (1974), az Ernyei József Gyógy­szertörténeti Könyvtár (1981) felállítása, a kőszegi Patikamúz. megszervezése (1980), a nagykállói Korányi Frigyes és Korányi Sándor Emlékmúz. (1977) kialakítása. A SOMKL-at az orvos- és gyógyszertörténe­lem kutatási bázisint.-évé tette, jelentős sze­repe volt az orvos- és gyógyszertörténelem egy.-i oktatásának megindításában (1983). Tudatosan segítette az orvos- és gyógyszer­történelem kutatásában a bölcsész-orvos- gyógyszerész kutatócsoportok kialakítását, a forráskutatások elindítását, a forrás- és do­kumentumkiadásokat. Lényegesnek tartot­ta a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését; a Nemzetközi Orvostörténelmi (1974), ill. a Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Kong­resszus (1981) Bp.-en tartott tud.-os konfe­renciájának szervező főtitkára volt. — Tud.- os munkásságát az 1960-as években kezd­hette meg. Kutatómunkája főként a m. polgári-nemzeti átalakulásra, a nemzeti li­beralizmus időszakára, a reformkor és a ki­egyezés évtizedei felé irányult. Később a po­litikatörténet kiszélesült a művelődés-, a tu­domány- és az orvostörténettel, a középisk.-i törvénnyel, a hazai közép- és felsőoktatás modern formáinak kialakulásával. Behatób­ban foglalkozott a nemzeti liberalizmussal, ezen belül a centralista irányzat kiemelkedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom