Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
Guba 330 si élet mindennapjainak és ünnepeinek kegytárgyai. Az Orsz. Rabbiképző Int. Történelem Tanszékének vezetője (1959-1964). F. m.: A zsidók története Budán (Bp., 1938); Budapesti zsinagógák. Naményi Ernővel (Bp., 1949); Magyar-zsidó oklevéltár. 5., 6., 7. köt. Szerk. Scheiber Sándorral (Bp., 1959,1961, 1963). írod.: Gulyás XL: 530.; RÚL VIII.: 824. Porscht Frigyes Guba Pál (1860. ápr. 26. Gyöngyös - 1952. nov. 22. Gyöngyös): r. k. pap, tanár, múzeumalapító. - Belépett a piarista rendbe, a teológiát Nyitrán, egy.-i tanulmányait Kolozsvárott végezte. Az erdélyi püspök szentelte pappá (1885). Mint piarista paptanár főként a Felvidéken tevékenykedett. A trianoni békediktátum (1920) Pozsonyszent- györgyön érte. Mivel a hűségesküt nem tette le, előbb a tanítástól tiltották el, majd kiutasították Csehszlovákiából. Hazatérve a rend engedélyével elvállalta a gyöngyösi kórház lelkészi állását (1921-től). Javasolta a háborúban erősen megfogyatkozott gyöngyösi múz.-i gyűjt.-ek összevonását és - a polgármesterhez intézett emlékiratában - a teljesen romos Szentháromság-templom (az ún. Rossz-templom) városi múz. céljára való rendbehozatalát. A tűzvész elől megmentett muzeális, főleg egyházi kincseket a Kálvárián helyezte el, majd a gyarapodó gyűjt, raktározására megszerezte a városháza két földszinti termét is; az 1930—1931 telén itt megnyitott állandó kiáll, egyúttal Gyöngyös M.-i Város Múz.-ának hivatalos megalakítását is jelentette. Az új múz. magában foglalta a korábbi Tanszermúz., a Mátra Múz., az Ereklyemúz., vmint a Kaszinó gyűjt.-ének stb. anyagát. ~ nem tett le egy önálló egyházi múz. létrehozásáról sem. A Gyöngyösi R. K. Egyházi Múz. 1934 nyarán - a várossá nyilvánítás 600 éves évfordulója alkalmából — a Szt. Bertalan-templom karzatán nyílt meg. Itt helyezte el a felsővárosi plébánia kincseit, a régi templomi szobrokat, oltárképeket, a 16-18. sz.-i, kétezer kötetes könyvtárat és a nagy tűzből kimentett, mintegy 11 mázsányi levéltári anyagot. Mind a városházi, mind a templomi kiállítótér ideiglenes jellegű volt; ~ hosszú távon a gyűjt.-eket szerette volna a város által 1937-ben megvásárolt Orczy-kastélyban elhelyezni, ahol jelentős fegyver- és iratanyag, vmint muzeális bútorok voltak. Az elképzelés megvalósítását a II. vh. kitörése megakasztotta. ~ 1944 őszén megáldotta a több helyszínen deponált gyűjt.-eket, ajtajukat a Polgármesteri Hivatallal lezáratta. A gyűjt.-eket azonban - a Nagytemplomban őrzött tárgyakon kívül- a harci cselekmények elsodorták. írod.: Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852-1957 (Mátrai Tanulmányok 1997. Gyöngyös, 1997, 329-363.). Horváth László Gubitza Kálmán (1870. márc. 15. Bezdán- 1916. júl. 21. Zombor): tanár, amatőr régész, etnográfus. - Tanítói oklevelet szerzett (1889). A monostorszegi állami elemi isk. tanítója, ig.-ja. A Bács-Bodrog vm.-i Történelmi Társulat múzeumőre (1906-tól); az első, mai értelemben vehető „custos", aki a régiségtárból múz.-ot csinált. Régészként a vm. őskori, ill. népvándorlás kori történetének felderítése körül végzett munkásságával ért el jelentős eredményeket; ásatásokat folytatott többek között Monostorszegen és Kishegyesen. Mint néprajzkutató szorgalmazta a monostorszegi sokácok néprajzi tárgyainak begyűjtését. Kitűnően rajzolt; értékesek az ásatásai, ill. néprajzi gyűjtőmunkája során készített rajzai. Tanulmányai a társulat Évkönyveiben, vmint az Archaeologiai Értesítőben jelentek meg. Több pedagógiai szaklapnak, vmint a helyi lapoknak is állandó munkatársa volt. F. m.: A Bács-bodrog vármegyei Történelmi Társulat múzeumának képes kalauza. Trencsény Károllyal (Zombor, 1918); Bács-Bodrog vármegye őskora (in: Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. II. Bp., 1909,1-27.). írod.: Silling István: Örökségünk nyomában (Új- vidék-Tóthfalu, 1995); Decenije muzeolocke de- latnosti (Sombor, 1996). Pejin Attila Gunda Béla (1911. dec. 25. Temesfüves - 1994. júl. 30. Debrecen): etnográfus. - A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egyen földrajz-kémia szakon tanult, emellett a Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n szlavisztikát, nyelvészetet és - Györffy Istvánnál - néprajzot hallgatott. Az Ormányság etnogeográfiai problémáiról írt disszertáció-
