Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
Gönczi 322 tábláját (Tóth István alkotása, 1910) az Aquincumi Múz. falán helyezték el. F. m.: A fővárosi régészeti ásatások és Salamon Ferencz (Archaeológiai Értesítő 8., 1888, 68-69.); Ó-buda - Aquincum. Az 1881-1888-ik évi ásatások kezdete és lefolyása (Budapest Régiségei, 1., 1889, 28., 30-32.). írod.: G. H. S. (Budapest Régiségei, 5., 1897, 7-11.). Gyuricza Anna Gönczi Ferenc; ered. (1886-ig) Göncz (1861. júl. 29. Rádó [Nemesrádó] -1948. nov. 22. Kaposvár): tanító, tanfelügyelő, etnográfus, múzeumigazgató. - Az állami tanítóképzőt Znióváralján végezte, okleveles tanítói oklevelet szerzett (1880). Istvándi- ban házitanító (1880), Mikén (1881-1882), majd Dunaszekcsőn német-m. nyelvű isk.- ban tanító (1882— 1883), a nagypalinai vend r. k. egyházi isk.- ban segédtanító (1883-1885), a horvát Zrínyifalván állami isk. rendes tanítója (1885-1895), Újpesten állami elemi isk.-i tanító (1895-1896), a Vallás- és Közoktatás- ügyi Min. előadója (1896-1901), Bp. segédtanfelügyelője (1902 nov.-éig), ezután Pest- Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, majd Szolnok- Doboka vm.-ben (Dés), utóbb Somogy vm.- ben (1914-1922; 1919-ben egyévi megszakítással) kir. tanfelügyelő. A Somogy Vm.-i Múzeumegyesület alelnöke (1914-1922), ügyvezető ig.-ja (1915-től), a későbbi múz. gyűjt.- einek egyik megteremtője, gondozója. A Kaposvári Múz. ig.-ja (1932-1948). - Néprajzi gyűjtéseit - a Néptanítók Lapjának 1883. évi gyűjtési felhívására - Muraköz horvát és a Zala vm.-i vend falvakban kezdte meg, ezzel egyik első és legalaposabb nemzetiségi néprajzi gyűjtőnkké vált. Értékes a történeti eseményekhez, különösképpen a Zrínyi családhoz kötődő folklórgyűjtése, a hiedelmek, szokások, az építkezés leírása is. A horvá- tokról írt kötetben bőséges a népnyelvi anyag. M. anyagot az 1900-as években, nyári szabadságai alatt Göcsej és Hetés népénél kezdett feltárni. Néprajzi képzésben nem vett részt, ennek ellenére kiváló érzékkel, tervszerűen gyűjtött. A századforduló Göcsejének általa adott, pontos, megbízható leírása elsőrendű jelentőségű, megalapozott minden későbbi kutatást. Somogyi tárgygyűjtéseit 1914-1919 között, isk.-i látogatásai során kezdte el, majd az 1920-as években folytatta, és összekötötte a somogyi gyermekélet, játékok, szokások, a somogyi pásztor- és betyárélet adatainak feljegyzésével, és részben kérdőíves gyűjtetésével, bejárva 242 községet. Első tanulmányát 1926-ban írta a somogyiak egykézéséről. A nemzetiségi falvak anyagát is feldolgozta; különösen gazdag a Dráva menti horvátok gyermekneveléshez fűződő hiedelemanyaga. A vm. táji, kulturális tagolódásáról, az egyes nemzetiségi csoportokról is igyekezett képet adni, részben Csorba József, Vikár Béla, Jankó János, Baksay Sándor munkái alapján; ez meglehetősen elnagyoltra sikerült. Fényképeket munkáihoz Gönyey (Ébner) Sándor készített, akinek fényképező és gyűjtőkörútjait az 1920-as évek végétől intézte, útjain elkísérte. ~ a megye területén gyűjtötte és gyűjtette helyi fényképészek paraszti tárgyú fényképeit is. A somogyi betyárvilág témájának feldolgozásához alapos levéltári kutatómunkát végzett (1944). Levéltári forrásokat közlő cikkeket adott ki számos népéleti vonatkozású témáról: viseletekről, céhekről, perekről, árszabásokról, büntetésekről, adózásról, különféle büntetési eljárásokról, szokásokról is. Göcsej népköltészetéről közreadott kötete máig a legteljesebb gyűjt. (1948). A somogyi gyermekjátékok gyűjt.-e már halála után jelent meg. Pedagógiai tárgyú cikkeket a Zalai Tanügy, a Zalai Napló, a Pedagógiai Szemle, a Zalai Közlöny, a Néptanítók Lapja, a Népnevelésügy hasábjain jelentetett meg. A múz. anyagából több kiáll.-t rendezett - beleértve a Rippl-Rónai Ödön-féle hagyaték nyilvánossá tételét is (1922-től); elsőként a MÁV Int. folyosóján rendezett a múz. anyagából bemutatót (1922), majd a Falufejlesztési Kiáll.-on szerepelt somogyi anyaggal (1923). A vármegyeházban állandó kiáll.-t szervezett 9 egységgel (1934), és időszaki kiáll.-t Bécsben. A múz. anyagának nyilvántartását gyarapodási naplóban vezette (1927—1928-tól), és rajzos-képes leíró kartonokat készített a néprajzi tárgyakról, ill. a Rippl-Rónai Ödön-féle gyűjt.-ről (1930-tól).
