Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
Geduly 306 horváto.-i Velebitben és Kapelában (1939), a szlovéniai Triglav gleccsertavaiban (1940), vmint a Hargitán, a Gyilkos-tó és Bálványosvár környékén (1941-1943). Érdeklődési köre több állatcsoportra is kiterjedt; kezdetben elsősorban bogarakkal, később - Horváth Andor biztatására - puhatestűekkel foglalkozott. Pályafutása során 30 új dísz- bogárfajt írt le, kandidátusi és doktori értekezését is malakológiai témából írta. Húsz éves múz.-i munkája alatt megszervezte a Janus Pannonius Múz. (JPM) első állandó természettud.-i kiáll.-ait (1950, 1966), megalapozta a JPM Természettud .-i Osztálya állattani, kőzet- és őslénytani gyűjt.-ét, amelynek különösen bogár- (Coleoptera) és puhatestű- (Mollusca) anyaga érdemel említést. Összesen 60 tud.-os közleménye, ezen kívül számtalan ismeretterjesztő cikke jelent meg. Pályatársai két hazai állatfajt neveztek el róla (Lartetia gebhardti, Niphargus fireli geb- hardti). - A biológiai tud.-ok kandidátusa (1956), doktora (1963). F. m.: Az Abaligeti-barlang élővilága (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 37., 1934, 1-264.); Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 2., 1957, 4-29.; 3., 1958, 106-136.); A Mecsek hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 5., 1960, 7-38.); A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 8., 1963, 5-32.); A Mecsek hegység állatvilága. I—II. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 10., 1965, 7-28.; 11., 1966, 7-16.). írod.: Vass Anna: Emlékezés G. A.-ra (Állattam Közlemények, 71., 1985, 3-5.); Vass Anna: Dr. G. A. (Soosiana, 1., 1973, 9-10.); Gulyás X.: 549-550.; RÚL Vili.: 224-225. Fehér Zoltán Geduly Gyula, felsőtömösi (1852 Besztercebánya - 1933. márc. 30. Bp.): mérnök, múzeumigazgató. - Apja Geduly Lajos (1862-1931) ev. lelkész, nagybátyja Geduly Henrik (1866-1937) ev. püspök, a főrendiház tagja. - Mérnöki tanulmányait Bécsben végezte (1875). Pályafutását a brassó- tömösi vasútvonal építésénél kezdte. A Közmunka és Közlekesési Min.-ban osztálytanácsos (1885-től), az 1888. évi nagy tiszai árvíz miniszteri biztosa. A MÁV igh.-e (1896- tól), majd az Építési Főosztály vezetőhelyettese, a MÁV műhelyszolgálatának vezetője (1898-tól). Miniszteri tanácsos, a MÁV Építési és Pályafenntartási Osztályának ig.-ja (1902— 1915; nyugdíjazásáig). A műszaki fejlesztések és beruházások területén végzett eredményes munkát. A Közlekedési Min.-ban alakult műszaki tanács tagjaként a legnagyobb beruházásokat irányította (Duna-, Tisza-, Vaskapu-szabályozás, a pozsonyi második alagút, hidak, állomások építése). A közforgalmú vasutak kitűnő ismerője volt. Az 1900. évi Párizsi és az 1904. évi Milánói Világkiáll. közlekedési anyagának szervezője, a nemzetközi zsűri tagja. A Közlekedési Mwz.-ban a szakbiz. tagja, a múz. igh.-e, majd ig.-ja (1915-től). Lényegében elődje, Banovits Kajetán munkáját folytatta. Az épület zsúfoltsága egyre nagyobb volt, így a gyűjtéseket korlátoznia kellett; a vasúti tárgyak mellett elsősorban az aviatikái részt fejlesztette (a Justice for Hungary repülőgép roncsa, ill. modellje, Junkers F-13, Brandenburg). A zsúfoltság enyhítésére a könnyebb repülőgépeket a mennyezetre függesztette fel. Állandó harcot vívott a múz. fennmaradásáért, mivel az Iparkamara szemet vetett az épületre, és vásárokat akart odatelepíteni. A sajtó is támadást indított ellene azzal, hogy a múz.-ot alacsony látogatottsága miatt nem érdemes fenntartani. ~ levelek tucatjaiban tényszerűen cáfolta a vádakat, és bizonyította a múz. szükségességét. - AM. Mérnök- és Építész Egylet alelnöke (1905- 1908). A német vasútegylet műszaki biz.- ának elnöke, a Deutsches Museum választmányi tagja, a bécsi műegy. díszdoktora (1917; a vasutak műszaki fejlesztésében végzett munkájáért), a M. Vasúti és Hajózási Klub tagja, Kórházbiz.-ának elnöke (1915). Munkásságáért nemesi rangot és a felsőtömösi előnevet kapta. - Lipót-rend lovagkeresztje (1907). F. m.: Közforgalmú vasutaink alépítménye az 1896. évi ezredévi kiállításon (in: 1896. évi ezredévi kiállítás
