Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
301 Gallus F. m.: A Physcia biziana (Mass.) A. Zahlbr. mediterrán zuzmófaj alakköre és magyarországi előfordulása (Botanikai Közlemények, 1959); A szegedi Fehér-tó zuzmóflórája (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1957, Szeged, 1957,237-250.); Über das Vorkommen der Parmelietum conspersae crisicum Flechtenassociationen in der Ungarische Tiefebene (Tiscia, Szeged, 1965); A Tisza menti kövesgátak zuzmócönózisai (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964/65-1, Szeged, 1966, 265-286.); Deutung und richtige Bezeichnung der aus Ungarn beschriebenen Flechlenzönosen (Acta botanica hungarica, 1968); Zuzmók - Lichenes (in: Növényhatározó. 1. Baktériumok-mohák. Bp., 1968, 477-565.); Zuzmók rendszere (in: A növények világa. Bp., 1969, 85-88.); Flechtenvegetation der Sandgebiete der Tiefebene Südungarns (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1973); A Mátra hegység zuzmócönózisai (Botanikai Közlemények, 1975, 179-189.); Magyarország zuzmócönózisai (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77-1, Szeged, 1978, 429-493.). írod.: In memoriam Dr. G. L. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79-1, Szeged, 1980, 7-8.); P. Verseghy Klára: G. L. (Botanikai Közlemények, 1980,3,167-171.); G. L. tudományos munkássága a lichenológia tárgyköréből (uo. 169-170.); MÉL IV: 293.; RÚL VIII.: 70-71. Bodrits István, LóTcös László Gallus Sándor (1907. nov. 18. Sopron 1996. dec. 30. Melbourne, Ausztrália): régész. - Két szemeszteren át a bécsi Hochschule für Welthandel vendéghallgatója (1929-1930). A szegedi Ferenc József Tudo- mányegy. Jogi Karán doktori (1931); a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en régészetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1934; A soproni Burgstall alakos urnái [Archaeologica Hungarica, Bp., 1935] c. értekezésével). Az MNM Régiségtárának segédőre (1934-től), múz.-i őr, az Őskori Gyűjt, kezelője (1938- 1944). Az MNM szolgálatában eltöltött évei alatt számos ásatást vezetett; Ságváron őskőkori telepen, Nagytétényben és Tállyán újkőkori lelőhelyeken, Jászladányon rézkori temetőben, Mezőlakon, Jászdózsa-Kápolna- halmon bronzkori településeken, Golopon temetőben, Pomázon és Rozvágyon vaskori temetőkben végzett kutatásokat, kisebb-na- gyobb leletmentő feltárásokat, próbaásatásokat. Szűkebb szakterülete az őskori régészet volt, de más korszakok emlékeit is mentette; Bagón római kori kemencét, Koronám honfoglalás kori m. nő sírját, Rádon és Pencen 10-11. sz.-i temetkezéseket, Fo- nyód-Bélatelepen Árpád-kori település maradványait tárta fel. Ásató tevékenységének eredményeiről több beszámolót adott közre a szakfolyóiratokban. Doktori értekezése mellett legjelentősebb tud.-os műve Horváth Tiborral közösen írt, A legrégibb lovas nép emlékei Magyarországon (1939) c. könyve; ebben összegyűjtötte és értékelte a Kr. e. 8. sz.-ból származó bronz lószerszámzat-lele- teket, bizonyítva, hogy azok egy, a sztyeppe vidékéről származó lovas nép emlékei. Megállapításai igen fontos eredményként értékelhetők, mivel a M. Alföldön a szkítákat megelőző K-i nép letelepedését mutatta ki. - Katonai szolgálatra való behívása (1944) megszakította hazai régészeti kutatómunkáját. 1944 végétől a bécsi Vöröskereszt, 1945 okt.-étől Grazban az angol megszálló hatóság mellett működött tolmácsként, később az ottani egy. m. nyelvtani.-át vezette (1947-1949). Kivándorolt Ausztráliába (1949. máj.). A victoriai Education Department nyelvtanára lett (1955-től); nyaranta diákjaival barlangokban ásatott (1956- 1968), e munka eredményeiről tanulmányaiban rendszeresen beszámolt. A feltárt emlékekből azt a következtetést vonta le, hogy Ausztráliát már 20-30 000 évvel ezelőtt benépesítette az ember; álláspontja, hosszas tud.-os vita után általánosan elfogadottá vált. A melbourne-i m. közösség társadalmi életének meghatározó egyénisége volt, szervezőmunkájának eredményeképpen épült meg a M. Központ. F. m.: A soproni Burgstall alakos urnái (Archaeo- logia Hungarica 13., Bp., 1935); Un peuple cavallier prérique en Hongrie. A legrégibb lovas nép Magyarországon. Horváth Tiborral (Dissertationes Pannonicae. Series II. 9., Bp., 1939); Results of the exploration ofKoonalda Cave, 1956-68 (in: Archaeology of the Gallus Site Koonalda Cave. Australian aboriginal Studies, 26., Canberra, 1971); Organisation of the Future Towards Cultural Pluralism (in: Studies for a New Central Europe. Szerk. Alexander Gallus. 1-2., Canberra, 1977). írod.: Patay Pál: G. S. (Archaeológiai Értesítő, 123-124., 1996-1997, 194-195.); Gulyás X.: 305- 306. (eltérő születésnap: nov. 6.!); RÚL VIII.: 75. Kemenczei Tibor
