Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Fuss 290 zó tanulmánya (1867). Élete késői szakaszában madarakkal is foglalkozott, megírta az Aves Hungáriáét (1891), amely adatai miatt ma is keresett műnek számít. - Az MTA 1. (1865), majd r. tagja (1873), matematikai és természettud.-i állandó biz.-ának tagja. A M. Természettud.-i Társulat tagja (1852), Állattani Szakosztályának első elnöke (18911895). A Bp.-i Állat- és Növényhonosító Társaság alelnöke. Számos külföldi egyesület és társaság tisztelte meg tagságával. 25 éves múz.-i tevékenységét kir. tanácsosi címmel ismerték el (1877). Összesen 7 nemet és 146 fajt (ebből 129 bogár) írt le a tud. számára. Tudóstársai 35 ízeltlábú- (ebből 30 bogár-), 1 féreg- és 1 gombafajt neveztek el róla. F. m.: A magyarországi egyenesröpűek magátirajza (Monographia Orthopterorum Hungáriáé) (Értekezések a természettudományok köréből, 1. köt., 12. füzet. Bp., 1867); A magyarországi téhelyröpűek (Coleoptera) műszavainak magyarázata, rövid bonczés élettani ismertetéssel (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 5., 1867,1-98.); Állattani kirándulásaim Orsóvá, Mehádia és Korniareva vidékein (Magyar orvosok és természetvizsgálók Herkules fürdőben tartott XVI. nagygyűlésének munkálatai, 1873, 197-243.); Magyarország téhely- röpűinek futonczféléi (Carabidae) (Értekezések a természettudományok köréből, 4. köt., 7. füzet. Bp., 1874); Adatok Temes- és Krassómegyék faunájához (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 13., 1876, 285-378.); Budapest és környéke állattani tekintetben: Madarak és Rovarok (in: Gerlóczy Gyula-Dulácska Géza: Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közmívelődési leírása. 1. rész, 1879, 321-329., 337-403.); A magyarországi Eucnemida- félék (Eucnemidae Hungáriáé) (Természetrajzi Füzetek, 3., 1879,205-229.); Aves Hungáriáé. Enumeratio ■ systematica avium Hungáriáé cum notis brevibus biologicis, locis inventionis virorumque a quibus oriun- turi (Bp., 1891); Coleoptera, Lepidoptera, Orthoptera et Neuroptera (Gróf Széchenyi Béla Keletázsiai utazásának tudományos eredményei. 2., 1893, 667-690.). írod.: Dudich Endre: A tisztikar életrajzi adatai (Állattani Közlemények, 39, 1942, 32-33.); Horváth Géza: F. J. Életrajzi vázlat (Természetrajzi Füzetek, 20., 1897, 1-16.); Horváth Géza: F. J. emlékezete (Akadémiai Értesítő, 8., 1897, 57-64.; Természettudományi Közlöny, 26, 1897, pótfüzet, 50-60.); Huszty S.: A magyar rovartani szaksajtó bibliográfiája 1883-1973. I. rész: A-J (Frivaldszkya, 2., 1975, 154-155.); Szinnyei II.: 759-760.; MÁÉ 1.: 585-587. (Takács István: F. J.); MÚL: 128. Horváth Csaba-Szél Győző Fuss Károly Adolf (Kari Adolf); Fusz (1817. okt. 29. Nagyszeben - 1874. júl. 1. Szászújfalu): ev. lelkész, entomológus. - Fivére Fuss Mihály botanikus. A berlini egyen filozófiát és teológiát hallgatott, vmint természettud.-i kurzusokon vett részt. Szülővárosába visszatérve (1834) házitanító, majd állást kapott a Brukenthal Múz.-ban (1846) és - egyidejűleg - a nagyszebeni ev. gimn.-ban. Lelkész Holcmányon (1865), majd Nagyszebenben (1866-tól haláláig). Bátyjához hasonlóan kezdetben őt is főként Erdély florisztikai vizsgálata foglalkoztatta, de érdeklődése hamar a rovartan felé fordult. Intenzív gyűjtőtevékenységet folytatott. A rovarokon belül elsősorban a bogarak rendjét (Coleoptera) tanulmányozta, de érdekelték az egyenesszárnyúak (Orthoptera), a recésszárnyúak (Neuroptera) és a szipókás rovarok (Hemiptera) is. Mintegy tucatnyi új bogárfajt írt le, vmint egy új poloska (Heteroptera) genuszt is, a taxon típusfajával együtt. Az általa Erdélyben gyűjtött példányok alapján írták le a róla elnevezett új szöcskefajt. Negyvennél több tud.-os közleménye jelent meg, ezek többsége ento- mológiai tárgyú, és Erdély rovarvilágát ismerteti, de van köztük botanikai és paleontológiái dolgozat is. Cikkei főként a Verhandlungen und Mitteilungen des Sieben- bürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt c. folyóiratban jelentek meg (1850-1874). A Siebenbürger Verein für Naturwissenschaften erdélyi természettud.-i egyesület egyik alapítója (1849), több éven át elnöke. F. m.: Fauna coleopterorum Transsilvaniae. I—II. (Nagyszeben, 1857-1858). írod.: Bielz, Eduard Albert: Kari Fuss (Siebenbürger Volkskalender, 1884, 1-11.); Szinnyei III.: 851-853.; MÉL L: 549.. Sziráki György Fuss Mihály; Fusz (1814. okt. 5. Nagyszeben - 1883. ápr. 17. Nagycsűr): tanár, ev. lelkész, biológus, flórakutató, gyűjtő. - Öccse Fuss Károly entomológus, tanár. - A bécsi prot. teológián tanult (1832-1834). Nagy-