Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

279 Fóriss zürichi műegy.-en építész (1874), Párizsban, az École des beaux-arts-on művészettörté­nész oklevelet szerzett (1883). Hazatérve Kauser József és Czigler Győző mérnöki iro­dájában dolgozott (1883-1888), majd az Iparművészeti Máz. őre (1888-tól), a M. Mér­nök és Építész Egylet titkára (1893-tól). A tervezett millenniumi kiáll, építészszakér- tőjeként került kapcsolatba a néprajzi falu kialakításával megbízott Jankó Jánossal. Együtt utazták be és gyűjtötték föl 24 vm. m. és nemzetiségi népi építészeti anyagát, amelynek alapján a millenniumi kiáll, terü­letén felállították a néprajzi falut (1896). Az Iparművészeti Isk. első ig.-ja (1896-1910). További munkássága kiterjedt a képzőmű­vészetek minden ágára; számos cikke jelent meg fővárosi hírlapokban és folyóiratokban. Az 1900. évi Párizsi Világkiáll. m. osztályai­nak előkészítésén és rendezésén dolgozott. - A Magyar Iparművészet c. folyóirat szer­kesztője (1898-tól haláláig). - Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. - A halá­la után alapított, s a nevét viselő plakettel tüntetik ki a fiatal építészeket, ill. iparművé­szeket. F. m.: A világ iparművészete Párizsban. Album. Györgyi Kálmánnal (Bp., 1900). írod.: Alpár Ignác: F. K. (Magyar Iparművészet, 1910); Szinnyei III.: 542-543.; Gulyás IX.: 208-209. SzemkeS Endre Fodor Jenő (1888. jún. 9. Makó - 1976. okt. 6. Bp.): orvos, amatőr entomológus. - Édes­apja Fodor János orvos, öccse Fodor Tibor fogorvos. Testvérével, Fodor Ilona festőmű­vésszel élt együtt, nem nősült meg. - Orvosi diplomáját 1914-ben kapta meg. A bp.-i Széher utcai Szt. Ferenc kórházban sebész­ként dolgozott (1937-1970). Szabadidejében bogarakat gyűjtött; nagy súlyt fektetett az apróságok gyűjtésére, kedvenc módszere volt a bogárrostálás. Mo.-on főként Mária- besnyő és Pécel környékén, külföldön a Máramarosi-havasokban (Ukrajna), a Bán­ság, vmint a K-i- és a D-i-Kárpátok térségé­ben (Románia), Horváto., Bosznia-Hercego­vina, Macedónia, Montenegró, Bulgária terü­letén és Görögo.-ban gyűjtött. A M. Rovarta­ni Társaság tagja (1911), választmányi tagja (1958-1972), hosszú ideig pénztárosa. A tár­saságban végzett 50 éves munkája és szak­mai tevékenysége elismeréseképpen elnyerte a Frivaldszky-emlékplakett ezüst fokozatát (1961). - Halálakor százezres nagyságrendű, részben mintaszerűen preparált gyűjtemé­nye a M. Természettud.-i Múz. Állattárába ke­rült. Vagyonát részben a r. k. egyházra, rész­ben az államra hagyta. Többek között a kö­vetkező bogárfajokat nevezték el a tiszteleté­re: Tachinus fodori Csíki (1913); Dapsa fodori Csíki (1907); Anommatus fodori Kaszab (1947), Pedinus fodori Csíki (1907). Máriabesnyőn te­mették el, ahol a vasútállomás közelében ut­cát neveztek el tiszteletére. Szél Győző Fóriss Ferenc (1892. szept. 2. Heves - 1977. jún. 7. Miskolc): tanár, botanikus, lichenológus. - A losonci tanítóképzőben ta­nult (1907-1911); közben a környék növé­nyeit gyűjtötte, másodéves korában már több mint 1500 növényből álló herbáriuma volt. Bp.-en a Polgári isk.-i Tanítóképző (Paedagogium) hallgatója (1911-től), közben a Kudzsiri-havasokban tett tanulmányuta- kat (1912, 1913). Tanári oklevelének meg­szerzése (1914. jún. 27.) után szakgyakornok az MNM Növénytárában (1914. júl. 2-ától). Behívták katonának (1914. aug. 18.); harcté­ri szolgálata közben gazdag zuzmógyűjt.-t állított össze. Az általa gyűjtött zuzmókat Szatala Ödön rendezte sajtó alá Enumeratio lichenum ad F. Fóriss in Galicia lectorum cím­mel (Folia Cryptogamica, 1930). Visszatért a Növénytárba (1918. nov. 30.), de hamarosan a tanári pályát választotta; a miskolci II. sz. állami polgári fiúisk.-ban (1919 elejétől), majd ált. isk.-kban tanított (1946-1957; nyugállományba vonulásáig). A tanítás mel­lett folytatta lichenológia kutatásait, s jó ne­vet szerzett magának bel- és külföldi tud.-os szakkörökben. A Bükkben végzett 25 éves, rendszeres gyűjtőmunkája alapján mono­gráfia elkészítését tervezte a Bükk zuzmó­flórájáról (kb. 1400 taxon mintegy 15 000 ter­mőhelyi adatával), amely végül nem jelent meg. A Diploschistes-nemzetség fajainak elter­jedése a Kárpát-medencében c. tanulmányát 1949-ben ismertette az MTA által rendezett Botanikai Napokon. Komoly, több mint 31 ezer tételből álló zuzmókollekciót hozott létre. AII. vh. alatt gyűjt.-e megrongálódott, mintegy 25-30%-a tönkrement. Gondosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom