Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
279 Fóriss zürichi műegy.-en építész (1874), Párizsban, az École des beaux-arts-on művészettörténész oklevelet szerzett (1883). Hazatérve Kauser József és Czigler Győző mérnöki irodájában dolgozott (1883-1888), majd az Iparművészeti Máz. őre (1888-tól), a M. Mérnök és Építész Egylet titkára (1893-tól). A tervezett millenniumi kiáll, építészszakér- tőjeként került kapcsolatba a néprajzi falu kialakításával megbízott Jankó Jánossal. Együtt utazták be és gyűjtötték föl 24 vm. m. és nemzetiségi népi építészeti anyagát, amelynek alapján a millenniumi kiáll, területén felállították a néprajzi falut (1896). Az Iparművészeti Isk. első ig.-ja (1896-1910). További munkássága kiterjedt a képzőművészetek minden ágára; számos cikke jelent meg fővárosi hírlapokban és folyóiratokban. Az 1900. évi Párizsi Világkiáll. m. osztályainak előkészítésén és rendezésén dolgozott. - A Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztője (1898-tól haláláig). - Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. - A halála után alapított, s a nevét viselő plakettel tüntetik ki a fiatal építészeket, ill. iparművészeket. F. m.: A világ iparművészete Párizsban. Album. Györgyi Kálmánnal (Bp., 1900). írod.: Alpár Ignác: F. K. (Magyar Iparművészet, 1910); Szinnyei III.: 542-543.; Gulyás IX.: 208-209. SzemkeS Endre Fodor Jenő (1888. jún. 9. Makó - 1976. okt. 6. Bp.): orvos, amatőr entomológus. - Édesapja Fodor János orvos, öccse Fodor Tibor fogorvos. Testvérével, Fodor Ilona festőművésszel élt együtt, nem nősült meg. - Orvosi diplomáját 1914-ben kapta meg. A bp.-i Széher utcai Szt. Ferenc kórházban sebészként dolgozott (1937-1970). Szabadidejében bogarakat gyűjtött; nagy súlyt fektetett az apróságok gyűjtésére, kedvenc módszere volt a bogárrostálás. Mo.-on főként Mária- besnyő és Pécel környékén, külföldön a Máramarosi-havasokban (Ukrajna), a Bánság, vmint a K-i- és a D-i-Kárpátok térségében (Románia), Horváto., Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária területén és Görögo.-ban gyűjtött. A M. Rovartani Társaság tagja (1911), választmányi tagja (1958-1972), hosszú ideig pénztárosa. A társaságban végzett 50 éves munkája és szakmai tevékenysége elismeréseképpen elnyerte a Frivaldszky-emlékplakett ezüst fokozatát (1961). - Halálakor százezres nagyságrendű, részben mintaszerűen preparált gyűjteménye a M. Természettud.-i Múz. Állattárába került. Vagyonát részben a r. k. egyházra, részben az államra hagyta. Többek között a következő bogárfajokat nevezték el a tiszteletére: Tachinus fodori Csíki (1913); Dapsa fodori Csíki (1907); Anommatus fodori Kaszab (1947), Pedinus fodori Csíki (1907). Máriabesnyőn temették el, ahol a vasútállomás közelében utcát neveztek el tiszteletére. Szél Győző Fóriss Ferenc (1892. szept. 2. Heves - 1977. jún. 7. Miskolc): tanár, botanikus, lichenológus. - A losonci tanítóképzőben tanult (1907-1911); közben a környék növényeit gyűjtötte, másodéves korában már több mint 1500 növényből álló herbáriuma volt. Bp.-en a Polgári isk.-i Tanítóképző (Paedagogium) hallgatója (1911-től), közben a Kudzsiri-havasokban tett tanulmányuta- kat (1912, 1913). Tanári oklevelének megszerzése (1914. jún. 27.) után szakgyakornok az MNM Növénytárában (1914. júl. 2-ától). Behívták katonának (1914. aug. 18.); harctéri szolgálata közben gazdag zuzmógyűjt.-t állított össze. Az általa gyűjtött zuzmókat Szatala Ödön rendezte sajtó alá Enumeratio lichenum ad F. Fóriss in Galicia lectorum címmel (Folia Cryptogamica, 1930). Visszatért a Növénytárba (1918. nov. 30.), de hamarosan a tanári pályát választotta; a miskolci II. sz. állami polgári fiúisk.-ban (1919 elejétől), majd ált. isk.-kban tanított (1946-1957; nyugállományba vonulásáig). A tanítás mellett folytatta lichenológia kutatásait, s jó nevet szerzett magának bel- és külföldi tud.-os szakkörökben. A Bükkben végzett 25 éves, rendszeres gyűjtőmunkája alapján monográfia elkészítését tervezte a Bükk zuzmóflórájáról (kb. 1400 taxon mintegy 15 000 termőhelyi adatával), amely végül nem jelent meg. A Diploschistes-nemzetség fajainak elterjedése a Kárpát-medencében c. tanulmányát 1949-ben ismertette az MTA által rendezett Botanikai Napokon. Komoly, több mint 31 ezer tételből álló zuzmókollekciót hozott létre. AII. vh. alatt gyűjt.-e megrongálódott, mintegy 25-30%-a tönkrement. Gondosan
