Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Ferenczi 270 Irod.: Száz éve született F. S., a Posta Béla-féle kolozsvári régészeti iskola egyik elfelejtett, kimagasló alakja (A pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Történeti Tanszékeinek Évkönyve, 1994. Pécs, 1995, 221-235.); Gulyás VIII.: 925.; MÉL IV.: 259.; RMILI.: 573.; RÚL VII.: 272. Boér Hunor Ferenczi Sándor (1901. aug. 7. Alsójára - 1945. márc. 30. Brennbergbánya): természet- tudományi szakíró, preparátor, iskolaigazgató. - A kolozsvári román egy. TTK-n tanult. Gyakornok az Állattani Int.-ben (1925-1928); feladatköréhez tartozott az Erdélyi Múz.-Egyesület - az egy. kezelésében lévő - állattani gyűjt.-ének gondozása és gyarapítása. Kitűnő vadász, az állatpreparálás szakembere volt. Természetrajz szakos diplomát szerzett (1929). Közben az Unit. Koll. óraadó (1924-től), az 1930-as évektől ideiglenes r. tanára, a természetrajzi szertár őre. Egy ideig a román Földművelésügyi Min. erdélyrészi ornitológusa. Ornitológiái értekezésével (A madarak öregkortól eltérő toliszínezete atavisztikus jelenség-e, avagy a környezet hatásának tulajdonítható? 1931) Szegeden doktori oklevelet szerzett. Az 1930-as években az Erdélyi Múz.-Egyesület (EME) ter- mészettud.-i szakosztályának és az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek (EKE) tevékeny tagja, isk.-i természetjáró kirándulások szervezője. Előadásokat tartott az EME 1933. és 1934. évi vándorgyűlésén, szerkesztette az EKE honismereti folyóiratát, az Erdélyt, amelyben több tanulmányt közölt. Rendszeres munkatársa volt az unit. felekezeti folyóiratoknak. Az Unitárius Közlönyben A természet világából címmel tudománynépszerűsítő rovatot vezetett (1934-1936), megemlékezést írt támogatójáról, Csíkszentmihályi Bors Mihályról (1937). A Keresztény Magvetőben két tanulmányt tett közzé Brassairól (1934. márc.-ápr.; 1934. máj.-jún.). Mint az Orsz. Természetvédelmi Biz. alelnöke javaslatot tett a növények és tájak védetté nyilvánítására. Az 1940. évi második bécsi döntést követően összeállította máig forrásértékű városismertetőjét: Kolozsvári útmutató. Földtani, őslénytani, történelmi és természetrajzi vonatkozásokkal (Kolozsvár, 1941). A Mára- marosszigeti Állami Leánygimn. mb. ig.-ja (1941. ápr.-1943 aug.). Az EKE máramarosszigeti választmányának elnöke, a megye vadászati felügyelőhelyettese, cikkeket írt az Új Máramaros c. helyi lapba. Kinevezett r. tanárként visszakerült a kolozsvári Unit. Koll.-ba (1943 szept.-étől). A II. vh. végén mint tábori kórházból kieresztett zászlós erdőmérnök-hallgató öccsénél, Sopronban keresett menedéket, majd a légitámadások elől Brennbergbányára költözött, ahol többekkel együtt SS-katonák főbe lőtték. E tömeggyilkosság emlékére a soproni Erdészeti és Faipari Egy. 1983. nov. 1-jén kopjafát állított, 1984-ben emléktáblával jelölte meg a soproni Mátyás király utca 5. sz. épületet (Erdélyi Diákotthon); mindkettőn szerepel ~ neve. F. m.: Erdély viperáiról (Kolozsvár, 1932); Erdély kihalt és kihalófélben levő emlős állatairól (H. n., 1933); A kolumbácsi légyrajok (Simulia maculata) Erdély nyugati részén 1934 április és május havában (H. n., 1934); Az ember anatómiája, élettana és egészségtana. Magyar nyelvű középiskolák IV. osztálya számára (Cluj-Kolozsvár, 1936); A természetrajzi szertárak kezelése az erdélyi és keleti részeken (Erdélyi Iskola, IX., 1943, 177-178.). Irod.: F. S. dr. (Erdélyi Monográfia. Satu Mare, 1934); Ajtay Ferenc: Alsójárától a kivégzésig. Dr. F. S. életútja (Romániai Magyar Szó, 3208-3209. sz., 1999. okt. 9-10.); Ajtay Ferenc: Dr. F. S. emlékezete (Keresztény Magvető, CVI., 2000. 1-4., 98-105.); Gulyás VIII.: 924.; RMIL L: 574. (téves halálozási hely és dátum: Sopron, 1945. márc. 29.!). Gaal György Ferenczy Béniné, Plop Mária Erzsébet (1904. márc. 15. Nagybánya - 2000. jún. 8. Bp.): Ferenczy Béni (1890-1967) szobrász- művész második felesége. - A művésszel 1934-ben találkozott Moszkvában, s ott kötöttek házasságot. Ferenczy Béni számos szobrában és rajzán örökítette meg felesége alakját. - Férje halála után, a m. művészetben kiemelkedő szerepet játszó Ferenczy család emlékének ápolása céljából, a tulajdonában maradt hagyatékból egy nagyobb részt odaajándékozott, egy kisebb részt pedig eladott a Ferenczy ikertestvérek, Béni és Noémi (1890-1957) szülőhelyén, Szentendrén működő Ferenczy Károly Műz.-nak (1973). Az intézmény ezt követően felvette a Ferenczy Múz. nevet. Az 1964 darabból álló
