Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Fenichel 266 Fenichel Sámuel (1868. aug. 25. Nagy- enyed - 1893. márc. 12. Stephansort, Új-Gui- nea): természettudós, etnográfus, régész, uta­zó, gyűjtő. - A nagy- enyedi Bethlen Koll.- ban tanult (1877?— 1886). Rövid ideig gyógyszerészgyakor­nok, majd a helybéli vincellérképzőbe járt (1887-1888). Prepará- tor a bukaresti Állat­orvosi Egy.-en (1888- tól), majd segédőr a bukaresti Nemzeti Múz. Régészeti Osztá­lyán (1888-1891). Tud.-os érdeklődése kez­detben a régészet felé irányult. Számos ása­táson vett részt Ny-Erdélyben, a Torockai- medence területén. Két évig Dobrudzsában Tropea római kori vártelep feltárását vezet­te. Első cikkeit a nagyenyedi Közérdekben és az Archaeológiai Értesítőben publikálta. Al­bert Grubauer müncheni ornitológus, akivel Dobrudzsában ismerkedett meg, felkérte, hogy csatlakozzon az általa szervezett új- guineai expedícióhoz. Állását felmondva Bp.-re utazott (1891), s az MNM-ben Mada­rász Gyula ornitológus szakmai irányítása mellett készült fel a kutatóútra. Pulszky Fe­renc, az MNM főig.-ja megbízta állatok és néprajzi tárgyak gyűjtésével. Hajón Ham­burgból Ceylonon és Szingapúron át 1891. dec.-ben jutottak el az akkor német gyarmati területre, Új-Guineába (Kaiser Wilhelms­land). Az expedíció Grubauer betegsége mi­att hamar megbukott, ~ azonban a szigeten maradt, és - az MNM támogatásával - egye­dül folytatta a gyűjtést. Beutazta az Astro- labe-öböl parti területét, közben gyűjtött, vadászott, preparálta az állattani anyagot, fotózott és megtanulta a pápuák nyelvét. A Finisterre-hegység esőerdejében számos pá­pua törzset kutatott fel. A bennszülött fal­vakban megfigyelt viselkedési, vallási, ritu­ális és táplálkozási szokásokat, a művészet és a kultúra jellegzetességeit pontosan felje­gyezte. A magával vitt cseretárgyak ellené­ben maszkokat, embermagasságú ősszobro­kat (7 db), amuletteket, állat alakú csörgő­ket, kőbaltákat, sőt emberi koponyákat is gyűjtött. Számos úti beszámolója jelent meg tud.-os (Aquila) és ismeretterjesztő (Közér­dek, Vasárnapi Újság) folyóiratokban. Mun­kája közben, maláriában halt meg. Stephan­sort település európaiak számára fenntartott temetőjében helyezték örök nyugalomra. A települést a II. vh.-ban lebombázták, helyét benőtte az esőerdő. ~ fejfája a nedves, trópu­si éghajlat alatt elenyészett, de Bíró Lajos fényképe alapján Balogh János zoológusnak sikerült a sírhelyet megtalálnia és újra meg­jelölnie (1971). — nevéhez fűződik a rend­szeres tud.-os zoológiái gyűjtés megindítása Pápua Új-Guineában. Etnológiai kutatásai révén az állomásozó néprajz egyik első mű­velője. 14 hónapi terepmunka során kb. 25 ezer példányból álló zoológiái anyagot, 2500 néprajzi tárgyat és 30 fényképet jutta­tott haza az MNM Természetrajzi és Népraj­zi Osztálya részére. Később a mintegy 15-20 ezer puhatestűt, 4000 lepkét, 2000 egyéb ro­vart, 95 madárfaj (általa preparált) 206 pél­dányát és néhány erszényes emlőst tartal­mazó gyűjt, a Természettud.-i Múz. Állattá­rába került. Az anyagból a feldolgozás so­rán számos, a tud.-ra nézve új fajt írtak le a szakemberek. Madarász Gyula három új madárfajt határozott meg a küldemények­ből. A ~ által fogott kb. 30 gyászbogár faj kö­zül Kaszab Zoltán két új fajt írt le, közülük egyet a gyűjtőről nevezett el (Amarygmus fenicheli Kaszab, 1939). ~ értékes hagyatéká­nak nagy része a múz.-ot sújtó 1956. évi tűz­vészben megsemmisült. A jelenlegi gyűjt.- ben mindössze az ékes gyümölcsgalamb (Ptilinopus magnificus) két megmaradt pél­dánya, 4 erszényes, kb. 2000 rovar, vmint az Embertani Tár gyűjt.-ében 46 féltett pápua koponya őrzi ~ emlékét. Uj-Guineából ho­zott néprajzi tárgyai és leírásai a Néprajzi Múz.-ba kerültek, megalapozva az óceániai, azon belül is a világhírű Astrolabe-öböli gyűjt.-t. - A Természettud.-i Társulat Állat­tani Szakosztálya 1895. febr. 9-én emlékére díszülést tartott, ahol az emlékbeszédet Herman Ottó mondta, Madarász Gyula pe­dig bemutatta ~ gyűjt.-ének jelentősebb pél­dányait, tárgyait. A díszülésen elhangzott méltatások ösztönözték Bíró Lajost ~ meg­kezdett munkájának folytatására. Port Mo­resby (Pápaua Uj-Guinea) egy.-ének falán emléktáblát helyeztek el ~ emlékére. F. m.: A gyertyánosi és bedellői halomsírokról (Ar- chaeologiai Értesítő, XI., 1891,65-69.); Tanácsok ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom