Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Emyey 242 Vaszary János). Miután 1909-ben a Nemzeti Szalon ig.-i posztjáról elmozdították, elhatározta, hogy önálló, minden társulati intézménytől független múz.-ot alapít, amelyben gyűjt.-ét is elhelyezheti. 1912 máj.-ában nyílt meg az első m. magánmúz., az Ernst Múz. a Nagymező utca 8. sz. alatti, újonnan épült bérház első emeletén. A múz.-i helyiségek közül 14 teremben gyűjt.-ét láthatta a közönség, az utcai fronton pedig időszaki kiáll.-i termeket alakíttatott ki. Ez utóbbiakban folytatta a Nemzeti Szalonban elkezdett kiáll.-politikáját: retrospektív tárlatoknak és kortárs modern művészeknek egyaránt otthont adott. A múz. kiáll.-aihoz rendszeresen kat.-okat adott ki, és az Ernst Múzeum Művészkönyvei címmel könyvsorozatot is indított, amelyben számos m. művész monográfiáját jelentette meg. A kiáll.-ok rendezésében, a kortárs tárlatok koncepciójának kialakításában, a kat.-ok szerkesztésében Lázár Béla, a múz. állandó munkatársa játszott központi szerepet, mint ahogyan a művészmonográfiák szerzője is kizárólag ő volt. 1917-ben, a háborús műtárgypiaci konjunktúra idején megindította aukcióit, amelyeket élete végéig évente kétszer megrendezett. Az 1920-as évek végén a műkereskedelmet is elérő gazdasági válság és a lehetőségeit túllépő vásárlások eredményeként tönkrement. Záloghitellel terhelt gyűjt.-ét 1931- ben az MNM-ben letétbe helyezte; ott nyílt meg gyűjt.-ének leggazdagabb tárlata (1933). A gyűjt, eladásáról az állammal folytatott tárgyalásokat, amelyek éveken keresztül nem vezettek eredményre. Kilátástalannak tűnő helyzete 1937 tavaszán öngyilkosságba kergette. Halála után két évvel gyűjt.-ét elárverezték (1939). Az aukción számos múz. vásárolt, így a gyűjt, egy része közgyűjt.-ek anyagát gazdagítja a mai napig. — Kormányfőtanácsos (1925-től). A Nemzeti Szalon Egyesület, a Szinyei Merse Társaság, a Lechner Ödön Társaság, továbbá a Fészek, a Japán művészasztal tagja. F. m.: He sz János Mihály tervezete 1820-ban magyar képzőművészeti akadémia felállítása iránt. Ismerteti E. L. (Bp., 1898); Schauff János tervezete 1790-ből egy magyar nemzeti oszloprendszerről. Ismerteti E. L. (Bp., 1900); A magyar történeti festészet (Bp., 1910); Elöljáró beszéd (in: Ernst Múzeum ideiglenes katalógus. Bp., 1912, 3-5.); Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot és Mayer L. August: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe (Az Ernst-Muzeum Füzetei,. I. Bp., 1918); Petőfi arcképei (Emst Múzeum, III. Bp., 1922). írod.: Dömötör István: Egy művészeti propagáló - E. L. (Bp., 1913); Lázár Béla: Az Emst muzeum első tíz éve (Bp., 1922); Varjú Elemér: Bevezetés (in: Emst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Jegyzékbe vették és leírták: Varjú Elemér és Höll- rigl József (Magyar Nemzeti Múzeum Kiállításai VII. Bp., 1932, 5-10.); Grant Valér [Grünwald Valéria]: E. L. (Bp., é. n. [1941]); Jeszenszky Sándor: E. L., Pólya Tibor és Thorma János emlékezete (Magyar Művészet, XIV, 1938, 157-159.); Róka Enikő: E. L. gyűjteménye és az Ernst Múzeum (Budapesti Negyed, 2001. IX. 32-33. nyár-ősz, 119-155.); Egy gyűjtő és gyűjteménye. E. L. és az Ernst Múzeum. Szerk. Róka Enikő (Bp., 2002); MÉL I.: 442M43.; RÚL VI.: 514. Róka Enikő' Emyey József (1869. szept. 21. Felsővesz- tény - 1945. okt. 1. Bp.): gyógyszerész, etnográfus, nyelvész, tudománytörténész. - A kolozsvári tudományegy. Orvosi Karán gyógyszerészi oklevelet szerzett (1892), az Állatorvosi Főisk.-n, majd a bp.-i tudomány- egy.-en tanult tovább (1894-1898). Gyógyszerész Ógyallán, Lőcsén, Körmöcbányán és Pozsonyban (1895-1903). Különböző szaklapok (Gyógyászat, Gyógyszerészi Értesítő) munkatársa. Közben könyv- és levéltári kutatásokat végzett a Felvidék néprajzára, történetére vonatkozóan. Az MNM Néprajzi Osztályának napidíjas gyakornoka (1903-tól), segédőr (1910-től), múz.-i őr (1919-1923), az MNM Könyvtárának könyvtáros tisztje (1923-1929). A Néprajzi Tárból áthelyezték az MNM Éremtárába, és mb. ig.-vá nevezték ki (1929-1934). Az MNM Orsz. Természet tud.-i Múz.-únak ig.-ja (1934-1935), főig.-ja (1935. jún. 28.-1937. aug. 1.; nyugdíjba vonulásáig), a Pázmány Péter Tudományegy. Orvosi Karán a gyógyszerésztörténet előadó tanára. -AM. Gyógyszerészi Társaság keretén belül Gyógyszertörténeti Mwz.-ot szervezett (1906), amely a hazai gyógyszertári kultúra eszközeit, állványedényzetét és egyéb tárgyi, vmint írott emlékeit gyűjtötte össze. A gyógyszertörténeti gyűjt. orsz. érdeklődést indított el a múlt emlékei iránt, s további, hasonló feladatot teljesítő gyűjt.-ek jöttek létre.
