Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
Alföldi 8 fáradozott. Az I. vh.-t követően rövid ideig gimn.-i és felsőkereskedelmi isk.-i tanár Nagybecskereken (földrajzot, történelmet és német nyelvet tanított). A párizsi békekonferencia részére megírta a Bánát történetét, amelyet Milenko Vesnich, a konferencia egyik résztvevője továbbított. Nagybecske- rek város polgármestere (1921. szept. 15- 1928. jan. 28.), nyugdíjazása (1928) után tiszteletdíjasként a nagybecskereki levéltárban dolgozott; egyidejűleg a városi múz. őre is volt. Történelmi, ill. régészeti dolgozatai jórészt a becskereki Torontál c. lapban, vmint szakértesítőkben jelentek meg; több írása kéziratban maradt (A német-bánsági határőrezred erdei; Novak Petrovich kapitány családtörténete; A Torontáli Múzeum gyűjteményei; A tiszahegyesi neolit-telep; Az omlódi bronzkori telep; stb.). - AM. Természettud.-i Társulat r. tagja, az újvidéki székhelyű szerb Történelmi Társaság (Istorijsko dructvo u Növöm Sadu) tagja. F. m.: Torontál vármegye története 1779-1867 (in: Borovszky Samu: Torontál vármegye. Bp., 1912, 430M76.); Az aradáci Orolya neolit-telep, valamint a neolit-kori népek vándorlásai (Torontál, 1913); A Bega és Nagybecskerek nevének eredete (in: Aleksan- dar Stanojlovich: Petrovgrad. Petrovgrad, 1938, 17-22.). írod.: Narodna enciklopedija I. (Zagreb, 1925); Gulyás I.: 386. Németh Ferenc Alföldi András (1895. aug. 27. Pomáz - 1981. febr. 12. Princeton, New Jersey szövetségi állam, USA): ókortörténész, régész, numizmatikus. - Veje Deér József történész. — A bp.-i tudomány- egy.-en történelem-latin szakon tanult, Ku- zsinszky Bálintnál doktorált (1918). Az MNM Érem- és Régiségtárának gyakornoka, majd őre (1919- 1923), az ókori történelem tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1923), a debreceni Tisza István Tudományegy. Ókortörténeti Tanszékének ny. rk. tanára (1923-1929), Kuzsinszky Bálint utódaként a Pázmány Péter Tudományegy. Régészeti Int.-ében a m. föld archae- ológiájának egy.-i ny. rk. tanára, tanszékvezető (1930-1947). A bp.-i egy.-en az általa szerkesztett Dissertationes Pannonicae c. monográfiasorozatban összesen 35 kötet jelent meg, amelyek Pannonia tartomány régészetének és történetének maradandó alapművei. Meghívást kapott a berni egy.-re (1948); hároméves fizetés nélküli szabadságolási kérelmét a kultuszmin. elutasította. Svájcban telepedett le; a berni (1948-1952), majd a bázeli egy. professzora (1952-1956). Az Institute for Advanced Studies in Princeton (USA) meghívására a School of Historical Studies professzora (1965-től); haláláig Princetonban élt és dolgozott. - A humán tud.-ok területen a 20. sz. talán legnagyobb nemzetközi karriert elért m. származású tudósa, kitűnően képzett numizmata, régész és kiváló tudományszervező. Régészként jártas volt mind a tárgyi leletek, mind az egyéb források értelmezésében; mindkét leletcsoportot történeti forrásként is magas színvonalon vizsgálta, s az etnológia eredményeit is felhasználta. Az apró részletkérdések megoldását éppúgy feladatának tekintette, mint a szintézisalkotást. A Kárpátmedence ókori régészetét és történetét pályája során egyre inkább egyetemes ókori összefüggésekben vizsgálta. Hazai munkássága során főként a Kárpát-medence római császárkori történetével foglalkozott, külföldre távozása után kutatási területe Róma korai történetére is kiterjedt. Foglalkozott az archaikus Rómával, a köztársaság korával és Iulius Caesarral; a római császárság történetével, szimbolikájával, kultúrtörténetével; a Kárpát-medence ókori történetével epigráfiai, numizmatikai és régészeti források alapján, a korai kereszténységgel Pannonia területén; a római császárság 3. sz.-i válságával és hanyatlásával, Nagy Konstantinnal és korával, a pogányság és a kereszténység viszonyával; a sztyeppéi népek történetével és kultúrájával. Az 1930-as években már nemzetközileg elismert tudós; ekkor születtek alapvető munkái a császárkor monarchikus szertartásairól, a császárok jelvényeiről és viseletéről. Mivel a Kárpát-medence ókori történetéről kevesebb írott forrás maradt fenn, mint a Ny-i tartományokról, tanítvá
