Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
239 Erdős F. kiáll.-ai: Ernst Múz. (1938; Domanovszky Endrével és Hincz Gyulával); Ernst Múz. (1961); Móra Ferenc Múz. Képtára (Szeged, 1962); István Király Múz. (Székesfehérvár, 1963); Bakonyi Múz. (Veszprém); Csikász Galéria (Veszprém, 1987). írod.: Huszár, Lajos-Procopius, Béla: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn (Bp., 1932); Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról (Múzeumi Műtárgyvédelem, 4., 1977, 22-23.); Magyar művészet 1919-1945 (Bp., 1985; I., 435.); MűvLex (1965) I.: 633-634.; MÉL 1.: 437.; RÚL VI.: 452.; KMML I.: 545-546.; Magyar Szobrászok Adattára (Bp., 2000, 38.). Móré Miklós-Vozil Irén Erdős Imre Pál (1916. nov. 2. Nántű -1987. nov. 17. Szatmárnémeti): grafikus. - Erdős Mátyás törvényszéki elnök és Reismann Irma hírlapíró fia. Nevelésére rányomta bélyegét a két vh. közötti erdélyi értelmiség útkeresése, Ady Endre szelleme, akinek családjával szülei közeli barátságban álltak. Édesanyja írásaiban sokat foglalkozott Ady- val. - ~ 13 éves korában, csodagyerekként tűnt fel, 1929-ben már egyéni kiáll.-a volt Szatmárnémetiben. Később a Nagybányai Festőtelep vonzásába került, ott Thorma János, Krizsán János, Ziffer Sándor, vmint Mikola András tanítványa. Bár a nagybányai késői impresszionizmus színei elkápráztatták, mégis inkább a formák világát választotta. Bp.-en Molnár C. Pál műhelyében folytatta művészeti tanulmányait, ahol mesterével életre szóló barátságot kötött; levelezésük híven tükrözi a kor művészeti törekvéseit, a művészvilág vívódását. Párizsban tanult (1938), s részt vett egy kollektív kiállón. A II. vh. borzalmait az auschwitzi koncentrációs táborban élte túl. Hazatérve megpróbált felejteni; minden művében a szépet, az élet értelmét és a női ideált kereste. Grafikái mély emberismeretről tanúskodnak; rajzciklusai lélektani tanulmányok. Művei Londontól Velencéig Európa majdnem minden nagyvárosában megtalálhatók. A Szatmári Múz. ig.-ja (1950-től), a nagybányai színház és a filharmónia ig.-ja (1952). A Romániai Képzőművészek Orsz. Szövetségének alelnöke (1977). Kiáll.-ait Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kolozsváron, Bukarestben, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön rendezték meg. - Román Állami Díj (1963), a Művészet Érdemes Mestere (1963). - 1986-ban egy 20 grafikából álló gyűjt.-t adományozott Szatmár városának, így gazdagítván a megyei múz. képző- művészeti részlegét. Műhelye szintén a múz. birtokába került (1993). F. m.: Ceruzával a toll mestereinél (írók arcképgyűjteménye, Bp., 1942); E. 1. P. rajzai (Művészek álarc nélkül. Bev. Molnár C. Pál. Szatmárnémeti, 1944); Fény és árnyék. Önarcképek (Bp., 1946). írod.: Murádin Jenő: E. I. P. (Utunk, 1987. 49.); MÉL IV: 226-227.; RMIL I.: 523-524.; RÚL VI.: 476. Kiss Imola Erdős József (1900. márc. 8. Péterréve 1971. aug. 1. Székesfehérvár): r. k. pap, biológus, entomológus. - A kalocsai Hittud.-i Főisk.-n áldozópappá szentelték (1922). Bácsalmáson és Jánoshalmán káplán, a kalocsai Érseki Tanítóképző tanára (1926-tól). A szegedi egy.-en földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1934). A tanítóképzőben a hittan mellett két új szaktárgyát is oktatta. Kinevezték a tanítóképző ig.-jává. Az egyházi isk.-k államosítása (1948) után az érsekség Tompára helyezte plébánosnak; papi tevékenységét 1971 elejéig folytatta, élete utolsó hónapjait a székesfehérvári aggpapok otthonában élte le. - A Maros torkolatának árvízi és ártéri bogárvilága biológiai szempontból c. doktori értekezése (1935) kiváló ökofaunisztikai munka. Szelényi Gusztáv és Móczár László biztatására érdeklődése a fémfürkészek (Chalcidoidea) felé fordult, s a hártyásszárnyú (Hymenoptera) rovarcsoport nemzetközileg elismert specialistájává emelkedett. Az Entedon genuszról írt, alapvető dolgozatában (1944) számos, a tud.-ra nézve új fajt írt le a Kárpát-medencéből. 56, m., ill. kisebb számban külföldi folyóiratokban megjelent tanulmánya közül kiemelkednek az Encyrtidae, az Eulophidae, az Ormyridae, vmint a Pteromalidae család számos genuszát feldolgozó közleményei. A Magyarország Állatvilága sorozatban öt kötete jelent meg; az ábrákat is maga készítette. Kiemelkedő gyűjtőmunkát végzett; 49 új genuszt, 7 új szubgenuszt és 351 új fajt talált, nevezett el, és vezetett be a Chalcidida szakirodalomba. A m. faunára nézve 510 új