Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

E

227

Elischer

Elischer Boldizsár (Balthasar) (1818. márc.

23. Eperjes -1895. márc. 25. Bp.): jogász, ügyvéd, műgyűjtő. - Régi felvidéki német ev. polgárcsaládból származott; apja id. Elischer Boldizsár (1794—1831) gölnicbányai mészárosmester, anyja Répászky Anna (1795-1864). Flandorffer Vilmával kötött gyermektelen házassága után örököse öccsének fia, Elischer Gyula (1846-1909), orvos és műgyűjtő. - Az eperjesi ev. koll. jogi akad.-ján végzett

(1837). Pályafutását gyakornokként Sáros vm. szolgálatában kezdte, majd Pestre költözött (1839), s az ítélőtábla jegyzője, majd ügyvéd, a Nemzeti (később Osztrák-M.) Bank és több más pesti cég jogtanácsosa, ill. ügyésze volt. A pesti tudományegy.-en a váltójog magántanára (1855-től). Megromlott egészsége és családtagjainak sorozatos halála miatt a magánéletbe vonult vissza (1873). Számos, részben szabadkőműves indíttatású, hazai és külföldi művelődési, ill. jótékonysági egyesület és alapítvány tagja, ill. támogatója; nevét ott találjuk a Zeneakad. alapítói között is. 4100 tételt számláló Goethe-gyűjt.-ének alapjait, amely mindmáig a legjelentősebbek közé tartozik a világon, az 1850-1870-es években rakta le. Tematikus ereklyegyűjt.-e mindenféle, a költőhöz köthető emlékanyagot magában foglalt: Goethe (34 db) és kortársai (134 db) kéziratait, Goethe rajzait (3 db), különféle ábrázolásokat és portrékat (kb. 1100 db), kottákat (366 db), egyéb emléktárgyakat és egy 2500 kötetes Goethe-könyvtárat. Goe- the-kultusza nem korlátozódott gyűjt.-ére; beutazta a költő életének szinte minden állomáshelyét, tevékeny tagja volt több Goethe- egyesületnek (így a frankfurti Das Freie Deutsche Hochstiftnek, a bécsi és a weimari Goethe-Veremnek), emléktáblákat állított (a költő cseho.-i tartózkodási helyein), kiadványokhoz és kiáll.-okhoz rendelkezésre bocsátotta unikális tárgyait. Végrendelete végrehajtását unokaöccsére, Elischer Gyulára bízta, aki a gyűjt.-t 1895-ben felajánlotta az MTA-nak, azzal a feltétellel, hogy ott örök időkre az „Elischer-féle Goethe-gyűjt." néven, külön szobában állítsák ki. A Goethe- szoba az MTA épületében 1945-ig látogatható volt. A gyűjt, kisebb változásokkal (háborús pusztítások, újabb gyarapodások) ma is megvan, de az MTA kiáll.-án csak egyes darabjai láthatók.

írod.: Heller Ágost: Az Elischer-féle Goethe-gyűj- temény katalógusa. (Bp., 1896); Pukánszky Béla: Balthasar Ehscher und seine Goethe-Sammlung (Pécs, 1932); György, Josef: Die Goethe-Sammlung Balthasar Elischers in der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (Az MTA Könyvtárának Közleményei, 39. Bp., 1963).

Buzinkay Péter

Elischer Gyula, thurzóbányai (1903-tól), id. (1846. okt. 15. Eperjes - 1969. szept. 28. Bp.): orvos, nőgyógyász, műgyűjtő. - Fia ifj. Elischer Gyula (1875-1929) orvos, belgyógyász. - A bécsi tudományegy.-en orvosdoktori oklevelet szerzett (1871). A bp.-i tudományegy. Orvosi Karán az újjászervezett Kórszövettani Tanszéken tanársegéd (1871-1873), majd a II. sz. belklinika tanársegédeként idegbetegségekkel és nőgyógyászati problémákkal foglalkozott (18731875) . Német- és Franciao.-ban, vmint Angliában és Iro.-ban járt tanulmányúton (18751876) . A bp.-i tudományegy. magántanára (1877-1884), ny. rk. tanára (1895-1909). A Vöröskereszt Erzsébet-kórházának (1884- től), majd a Poliklinika nőgyógyászati főorvosa (1890-1893), a bp.-i Szt. Rókus-kórház

IV. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának főorvosa (1893-1909). - Egy.-i évei alatt gyorsírással is foglalkozott, nevéhez fűződik az első hazai gyorsírókor megalapítása. Javasolta Semmelweis Ignác szobrának felállítását (1891). A Bp.-i Kir. Orvosegyesület Semmelweis-emlékbiz.-ának, majd ennek a hasonló egy.-i biz.-gal történt egyesülése után az új szervezet tagja. Javaslatára kérték fel előbb Fadrusz Jánost, majd Stróbl Alajost a Semmelweis-szobor elkészítésére. A Bp.-i Kir. Orvosegyesület Orvostörténeti Múz.-i Szakbiz.-ának tagja (1905-től), Hőgyes Endre halála után elnöke. Jelentős szerepe volt az egyesületi orvostörténeti gyűjt, megszervezésében, annak képzőművészeti anyagokkal való gazdagításában. Műgyűjtőként főleg rézmetszetekkel foglalkozott. Gyűjt.-e (benne jelentős Holbein-, Dürer- és Rembrandt-rézmetszetgyűjt.) a Szépművészeti Múz.-ba került. Nagybátyja, Elischer Boldizsár Goethe-kéziratgyűjt.-ét - az általa vásárolt Goethe-emlékanyaggal együtt - az MTA-nak adományozta (1895). Szerepet játszott a bp.-i Nemzeti Szalon megszervezésé-