Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Edvi Illés 224 hoz készített - a Magyarország Állatvilága c. sorozatban megjelent — faunafüzetek (1974— 1975) alapját is e gyűjt, képezte. - A tiszai halak belső élősködő férgei és dinamikai jelentőségük (1969) c. értekezése alapján a biológiai tud.- ok kandidátusa (1971). F. m.: A hazai madarak belső élősködő férgei. I-IV. (Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei, 271/8/, 1962, 533-560.; Állattani Közlemények, 51., 1964, 31- 48.; A Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei, 10., 1964, 173-188.; 11., 1965, 283-295.); A hazai hüllők néhány belsőélősködő férge (Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei, 272/8/, 1962, 561-578.); Mételyek II. - Trematodes II. Közvetett fejlődésű mételyek - Digenea (Magyarország Állatvilága. 2/5. köt., 117. füzet. Bp., 1974); Galandférgek I. - Cestoidea I. (Magyarország Állatvilága. 2/6. kötet, 119. füzet. Bp., 1975). írod.: Murai Éva-Palotás Gábor: In memoriam Dr. B. E. (1917-1988) (Miscellanea zoologica hun- garica, 5., 1989, 5-7.); RÚL VI.: 32.. Gubányi András Edvi Illés Aladár (1858. jan. 6. Kapuvár - 1927. ápr. 24. Bp.): gépészmérnök. - Mű- egy.-i tanulmányait Münchenben (1876-tól), Aachenben (1879) és Bp.-en, a József Műegy. - en végezte, mérnöki oklevelet szerzett (1882). A bp.-i Ganz Gépgyárban szerkesztő mérnök, Mechwart András munkatársa. A bp.-i Állami Iparisk. tanára (1882-től), a felső iparisk. ig.-ja, egyúttal a Kereskedelmi Min. ipari műszaki ügyek osztályának vezetője (1902-1922); helyettes államtitkári rangban nyugdíjazták. A József Műegy.-en a bányászati és iparstatisztika tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1916?), a műegy. magán-, majd ny. rk. tanára (1927-ig). A Technológiai Iparmúz-ban előadásokat tartott a vasipar területeiről, és rábízták a fémipari rajzoktatást is. A Székely Egylet tagjaként támogatta a székely tanoncok iparoktatását, a kereskedelemügyi miniszter megbízásából a Székelyföld vasiparát tanulmányozta, s javaslatot tett az ipar fellendítésére, a székelyek munkalehetőségeinek javítására. Bano- vits Kajetán meghívására a Közlekedési Múz. (KM) Felügyelő Biz.-ának tagja; feladata a múz.-i gyűjt, fejlesztésének elősegítése volt. Javaslatára kezdődött meg a repüléstörténeti kutatás, elsőként Martin Lajos kolozsvári professzor munkásságának és a lebegő kerék tárgyi emlékeinek felkutatása. Valószínűleg egy.-i tanári gondolkodásából adódóan szorgalmazta a KM Lágymányosra, a József Műegy. mellé telepítését. A múz.-ok anyagát az egy.-i oktatás részeként próbálta felhasználni. Gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki, 78 nagyobb tanulmánya és 27 könyve jelent meg; munkáinak jelentős része a muze- ológiában kiválóan hasznosítható. - AM. Mérnök- és Építészegylet tagja (1886-tól), a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyének szerkesztője (1891), amelyben rendszeresen jelentek meg tanulmányai. F. m.: Budapest műszaki útmutatója (Bp, 1896); A középkor vasművessége. 1-2. (Bp., 1896); Az ős- és ókor vasművessége (Bp., 1898); A reneszánsz korszakának vasművessége (Bp., 1897); A 17., 18. és a 19. század vasművessége (Bp., 1898); A vas technológiája (Bp., 1900); Vasszerkezetek (Bp., 1900); Útépítéstan (Bp., 1900); Vízépítéstan (Bp., 1900); A vasút és az ipar. Méhely Kálmánnal (Bp., 1910); A magyar birodalom bányászatának és iparának ezeréves fejlődése (Bp., 1915); A magyar birodalom gyáripara (Bp., 1918). Irod.: Szinnyei II.: 1201-1203.; MTL: 257-259.; RÚL V: 39. Molnár Erzsébet Egger Henrik (Heinrich) (? - 1914 Bécs): régiségkereskedő, műgyűjtő. - Ötvösmesterként kezdte pályáját, majd üzletet nyitott Bécsben és Bp.-en. Életében több ízben ajándékozott az Iparművészeti Muz.-nak, majd végrendeletében a múz.-ra hagyta a fivére, néhai Egger Dávid ötvösműhelyében lévő historizáló műalkotásokat, régi tárgyait (köztük francia bútorokat, ötvöstárgyakat, itáliai reneszánsz bronzokat, Báthory István viaszportréját stb.) pedig kedvezményesen vásárolhatta meg a múz. ~ gyűjt.-ét Schmidt Miksa bútorgyáros és lakberendező támogatásával a nagyközönségnek is bemutatták; az installációt Schmidt készítette. Ez volt a múz. ún. Egger-szobája. írod.: Az Iparművészeti Múzeum Egger-szobája (Magyar Iparművészet, XXVII., 1924. 40., 86.); Layer Károly: Az Egger-szoba (in: Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma műtörténeti magyarázatokkal. Bp., 1927,59.); Békési Éva: Neorokokó stílusú kehely a 19. század végéről, az Egger testvérek műhelyéből (Ars Decorativa, 16., 1997,143-146.). Horváth Hilda
