Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
Dókus 210 mellények voltak, amelyekhez részben ajándékozás, részben vásárlás útján jutott. ~ föl- gyűjtötte a környező falvak akkor még élő népviseletét. A hatvani, herédi, boldogi, jászsági leányok ünnepi ruházatát állandó tárlaton mutatta be. A gyűjt.-i anyag sorra nőtte ki a kiáll.-i helyszíneket; pár évig a Hatvani Népbank adott otthont, utolsó termei a Hatvány Irén utcában lévő dr. Illés ügyvéd-féle házban voltak. A II. vh. viharát a kollekció még romjaiban sem élte túl. ~ 1957-ben, otthonában ismét hozzákezdett a gyűjtéshez, magángyűjt.-ének felajánlásával létesülhetett immár másodszor múz. Hatvanban (1969). ~ a Hatvany-kastélyban szerette volna a városi múz.-ot elhelyezni. Foglalkozott a Grassalkovich-kastély építészetével és történetével is. Számos munkája kéziratban maradt fenn, írásai nyomtatásban nem jelentek meg. - Hatvanban utca őrzi nevét (1991-től). A Hatvanas utca 2. sz. alatti ecetüzemének épületében jelenleg a Moldvay Győző Galéria (Hatvani Galéria) működik. írod.: Hatvani Lexikon (Hatvan, 1996), Horváth László: Barakktól a barokkig (Poszt, Eger, 2000. 2., 87-91.). Horváth László Dókus Gyula, csabacsűdi (1849. okt. 15. Sátoraljaújhely - 1928. okt. 12. Sátoraljaújhely): alispán, író, múzeumalapító. - Nevelője Fejes István ref. püspök. Sárospatakon jogot végzett. Széles látókörű, nagy műveltségű, a történelem, a filozófia, a régészet iránt érdeklődő, s emellett a vm.-i közigazgatási pályán hatalommal is rendelkező ember volt. Zemplén vm.-i aljegyző (1872-től), főszolgabíró (1877-től), vm.-i főjegyző (1892-től), később alispán. Szerkesztőségi tagja volt a Zemplén c. m.-i újságnak és az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez c. folyóiratnak. Sátoraljaújhely megbecsült közéleti szereplője; a Zemplén vm.-i kórház egyik alapítója, az újhelyi Kossuth-szobor felállításának kezdeményezője, az I. vh. idején a Vöröskereszt elnöke, az irodalmi körök, kaszinók, egyletek kitüntetett személyisége. Jelentős magángyűj.-t hozott létre. Főként a régészet érdekelte. Sógorával, Jósa András régész-főorvossal való együttmun- kálkodása révén jelentős érdeme van abban a felismerésben, hogy a Bodrog-Tisza vidéke a m. honfoglalók egyik első szálláshelye volt. Több leletmentésben vett részt, elsőként ismerte fel a karosi honfoglalás kori temetők jelentőségét. A bodrogvécsi tarsolylemez (jelenleg az MNM-ben) az ő révén maradt ránk. Évekig magángyűjt.-ének részét képezte a bodrogkeresztúri Dereszla-domb kincsegyüttese is. Magángyűjt.-ét Zemplén vm. közönségének ajánlotta fel (1925), amelyből a sátoraljaújhelyi vármegyeházán megnyílt a Zemplénvármegyei Múz. (1928). Régészeti gyűjt.-ét jelentős fegyveranyaggal, könyvritkaságokkal, pénz- és érem- gyűjt.-nyel, festményekkel, antik porcelán- gyűjt.-nyel és fényképanyaggal tette teljessé. Miután a Felvidék egy részének visszakerülésével (1938) a város és a közelében lévő Borsi is újra Mo. része lett, Zemplén vm. törvényhatósága orsz. összefogással felújíttatta a borsi várkastélyt, II. Rákóczi Ferenc szülőházát, s a múz.-ot is oda költöztette át. AII. vh. utolsó időszakában ~ gyűjt.-i anyagának jelentős része szétszóródott, ill. szlovákiai múz.-okba került. Régészeti gyűjtőnek egy részét a kassai Felsőszlovákiai Mázban azóta sikerült azonosítani. E m.: Árpád-kori sírkletek Zemplén vármegyében (Archeológiái Értesítő, 20., 1900, 39-61.); Adatok a közigazgatás szervezéséhez (Sátoraljaújhely, 1900); Javaslatok a közigazgatás egyszerűsítéséhez (Sátoraljaújhely, 1902). írod.: D. Gy. (Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez, XXIV., 1928, 91-93.); Szinnyei II.: 964.; Gulyás VI.: 31. Fehér József Domanovszky György (1909. szept. 3. Bp. - 1983. febr. 3. Bp.): etnográfus, művészettörténész. - Apja Domanovszky Sándor történész, testvére Domanovszky Endre festőművész és Domanovszky Ákos könyvtáros. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en jogtud.-i abszolutóriumot szerzett (1932), de jogi tanulmányait nem fejezte be. A BTK-n tanult tovább (1932-től), s művészettörté- net-néprajz-keresztény régészet tárgykörből doktori oklevelet szerzett (1936). Az MNM Orsz. M. Történeti Múz.-a Régészeti, majd Néprajzi Osztályán muzeológus (1936-1939), segédőr (1939-1940), I. osztályú segédőr, majd múz.-i őr beosztásban tár
