Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
3 Aggházy nyolc füzete is az elemi, ill. az ált. isk.-k számára (I-VL, 1943; VII-VIII., 1946). Ezek a füzetek és az ált. isk.-i tankönyvek (1947-1948; új kiad. 1957-1958) tartalmukkal és kivitelezésükkel világszerte feltűnést keltettek. Pedagógiai munkájához kapcsolódnak 1939 óta sűrűn tartott rádió-előadásai (népdalismertetők; A skálától a szimfóniáig c. sorozat, 1941- től; stb.). Ezek egy része könyvalakban is megjelent (A skálától a szimfóniáig, 1944; A múzsákról, 1953, 1955). Tanulmányai, kritikái mo.-i, svájci és finn napilapokban, folyóiratokban, szaklapokban, dán és svéd énekeskönyvekben jelentek meg. Szerkesztette a Dal mesterei c. antológiát. - Az 1936-ban alakult M. Énekoktatók Orsz. Egyesületének elnöke. - Érdemes művész (1955), Kossuth-díj (1957), Szigetszentmiklós díszpolgára (1969). - 1977-ben szülőfalujára hagyta minden zenei hagyatékát, bútorait. Szigetszentmikló- son, az Árpád u. 29. sz. alatti szülőházában 1979. okt. 5-én nyílt meg zenei hagyatékából az ~ Emlékház. F. m.: zeneművei: Ez a mi földünk (daljáték, bem.: 1923); I. vonósnégyes (1924); Domenica (szvit nagyzenekarra, 1925); Lacryma sonata (kórusművek zenekarral, 1927); Magyar karácsony (daljáték, 1929; bem.: M. Kir. Operaház, 1931); II. vonósnégyes (1930); Gordonkaszonáta (1931); Mária Veronika (zenés misztérium, 1937; bem.: M. Kir. Operaház; 1938; átd.: Ember az úton. Szimfonikus freskók, 1945); Arany János dalai (1951); 35 népdal kamara- zenekarra (öt füzetben); Virágim, Száll az ének (népdalfeldolgozás); könyve: A muzsikáról (Bp., 1954). írod.: Balás Endre: Én ültettem a cédmsfát. Á. J. élete, munkássága (Szigetszentmiklós, 1996); Székely Miklós: Á. J. élete és munkássága (Bp., 2000); Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon. I. (Bp., 1978, 16); MÉL IV: 5.; RÚL I.: 87. Vöó' Imre Aggházy Kamii, vitéz (1882. nov. 1. Bp. - 1954. szept. 14. Bp.): m. kir. ezredes, múzeumalapító, múzeumigazgató. - Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. - A Ludovika Akad. elvégzése (1901) után mint honvéd gyalogostiszt Veszprémben a 17. (1905-ig), Kőszegen (1908-ig), Sopronban a 18. (1910- ig), majd Bp.-en az 1. honvéd gyalogezrednél teljesített csapatszolgálatot (1910-ig). Mint a m. kir. III./1. népfelkelő hadtápzászlóalj parancsnoka a szerb fronton, az 1914. dec. 13-ai ripanji utóvédharcokban maradandóan megsebesült, szerb hadifogságba került, amelyből 1915. dec. elején szabadult ki. Sérülése, hadirokkantsága a tudósi pálya irányába terelte. A Honvédelmi Min. (HM) hadilevéltárának levéltárnoka (1916- tól), csoportvezetője, a 38. honvéd gyaloghadosztály K-galíciai történésze (1917-1918 tele). Az összeomláskor századosi rendfokozatban volt. A HM 1/a osztályából 1918. nov. 16-án állította fel a Hadtörténeti Múz.-ot Gabányi János alezredessel együtt, aki a Hadtörténelmi Levéltárat szervezte meg. Őrnagy (1919. nov. 1-jétől), a forradalmak alatti magatartását igazolták (1920. márc. 6.), tanácsnok (1923). A Hadtörténelmi Múz. szakértőjeként biz.-i tag az osztrák-m. likvidációs tárgyalásokon (1925. nov. 1-jétől). Helyi alkalmazású ezredes (1933. okt. 1-jétől). A múz. ig.-ja, főtanácsnok (1928. szept. 1.-1940. ápr. 30.). Kezdettől a múz. tud.-os vezetője, így döntő szerepet játszott a gyűjt.-ek kialakításában, a szervezeti felépítésben, a bel- és külföldi kapcsolatok építésében. Már a forradalmak alatt is intenzíven gyűjtötte a kurrens és vh.-s relikviákat. Foglalkoznia kellett az intézmény otthonkeresésének kérdésével is. (A megalakult múz.-ot ui. a M. Orsz. Levéltár akkor még befejezetlen, Bécsi kapu téri épületében, 1921-től az Üllői úti Mária Terézia Laktanya egy elkülönített részében helyezték el.) A múz. 1929 júl.-ában nyerte el végleges helyét a budai Várban, az egykori Nándor Laktanya É-i és Ny-i szárnyában. Az 1924-ben létrejött társadalmi szervezet, az Orsz. M. Hadimúz. Egyesület tagságával, pártolóival, igazgatótanácsával, a választmányi tagokkal, hivatalból delegált állami képviselőkkel a napi kapcsolatot a múz. részéről ~ tartotta fenn. - Tőle származik „hadirégészet" kifejezésünk. Ludovikás korában szabadságát Wosinsky Mór mellett autodidakta régészként töltötte, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Bp.-re helyezése után részt vett római hadi
