Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
181 Daneza fiai írásait. Festőként is sokat tett a matyó népviselet és népművészet örökségének megőrzéséért és megismertetéséért. Önálló kiáll.-ai: Tokaj (1971), Zalaegerszeg (1978), Mezőkövesd (1963, 1984). - Pro Urbe-díj (Mezőkövesd, 1983). F. m.: tanulmányai: Matyófóld. A híres Mezőkövesd. írta és szerk. Erdélyi Tiborral (Bp., é. n. [1941]); Matyófóld. Szerk. Kiss Gyulával (Bp., 1959); Tíz éves a Matyó Múzeum (Matyóföld, 1963); Matyó lakodalom (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XI., Miskolc, 1972); A matyó népművészet (Matyóföld, 1972); A Matyó Múzeum múltjából (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 22. Miskolc, 1984); festményei: Üstökösház (Mezőkövesd, Polgármesteri Hivatal); Matyó lakodalom (Mezőkövesd, Házasságkötő Terem), írod.: Lukács Gáspár: D. J. I. (1901-1985) (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 23. Miskolc, 1985); RÚL V.: 89. Viga Gyula Dancsházy Nagy Márton (1924. nov. 12. Berettyószentmárton - 1999. márc. 12. Bp.): műgyűjtő. - Földművescsaládból származott. A II. vh.-ban leventeként a frontra került, Németo.-ban amerikai fogságba esett. Hazatérte után Berettyószentmártonban tisztviselő (1947-től), Bp.-en lemezlakatos (1948-tól), a Vendéglátó Vállalatnál pincemester, majd üzletvezető (nyugdíjazásáig). A szobrászok, festők, művészek, művészet- pártolók által létrehozott Művészetbarátok Egyesületének alapító tagja (1973). Tudatosan gyűjtötte a néprajzi tárgyakat, a képző- művészeti alkotásokat. Gyűjt.-ének egy részét - többek között 1500 db-ból álló ex lib- ris-gyűjt.-ét, több száz archív műtermi fotót, dokumentumokat, tárgyakat - a berettyóújfalui Bihari Múz.-nak adományozta. Közbenjárásának köszönhetően adományozott számos művész a Bihari Múz. képzőművészeti gyűjt.-ének jelentős alkotásokat, pl. Xantus Gyula 63 képet, Varsányi Pál grafikákat, Urbán L. Valéria képeket, Illár Erzsébet szobrokat. A Bihari Múz. Baráti Köre és a Bihari Múzeumért Alapítvány kuratóriumának tagja. Vajda Mária Daneza János (1899. dec. 29. Eger - 1985. okt. 16. Eger): természetbúvár, barlang- és ősemberkutató. - Az Egri Lakatos és Lemez- árugyárban dolgozott (1912-től), lakatos szakmunkás oklevelet szerzett. 1920 után Bp.-en helyezkedett el, és bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. A Természet- barátok Turista Egyesülete egri csoportjának tagja (1927-től), majd elnöke (19301949); figyelme ekkor fordult a barlang- és ősemberkutatás felé. A tud.-os ismereteket autodidakta módon szerezte meg. 1932 tavaszán a Cserépfalu határában levő Suba- lyuk-barlangban - ínségmunka keretében - helyszíni munka vezetésé vei ásták ki Mo. első ősemberleletét. A szerveződő Egri Városi Múz. múzeumőre (1933-1942). Megkezdte a Kis-kőháti-zsomboly feltárását (1939), később közreműködött a Kecske-lyuk, a Peskő-, az Istállós-kői-, a Kőháti- és a Vaskapu-barlang feltárásában. Gazdag történeti és néprajzi anyagot gyűjtött össze Egerben és környékén (népviseletek, házberendezés, használati tárgyak stb.), amely 1945 után megsemmisült. Heves m. rendőrkapitánya (1945), vm.-i levéltáros (1945-1947), az Idegenforgalmi Hivatal (1948-1949), majd az aggteleki Baradla-barlang ig.-ja (1949-1953). Az Eger melletti Kőporos-tetőn őskori telepet fedezett fel (1947). Kutatta a Baradla- barlang élővilágát és a cseppkövek elszíneződésének okait. A Heves m.-i rendőrkapitányságon dolgozott (1960-ig), az egri Dobó István Vármúz. muzeológusa (1960-1981). A múz.-ban gazdag irat- és fotódokumentációs gyűjt.-t alakított ki, létrehozta a legújabb kori történeti adattár alapjait. Tanulmányai az Egri Múzeum Évkönyvében jelentek meg. F. m.: Az ősemberleletek felfedezése. A cserépfalui Subalyuk barlang. Pataki Vidorral és Pálosi Ervinnel (in: Barlangi monográfia. Bp., 1938,11-20.); Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori és munkásmozgalom történeti-anyagából (Az Egri Múzeum Évkönyve, II., 1964, 395-406.); Nevezetesebb egri árvizek a sajtó tükrében (Az Egri Múzeum Évkönyve, XVI-XVII., 1978-1979, 375-399.); Visszaemlékezés az egri városi múzeumra (Az Egri Múzeum Évkönyve, XVIII., 1980-1981, 219-242.); A subalyuki ősemberi maradványok sorsa (Agria, XX., 117-138.). Irod.: Kiss Péter. Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. III. (Agria, XXIV., 1988, 317- 342.); D. J. (1899-1985) (Heves Megyei Népújság, 1985. okt. 18., 12.); Kormos Attila: D. J. (Karszt és
