Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csíki 164 Csíki Ernő; ered. (1898-ig) Dietl, Ernst (1875. okt. 22. Zsilyvajdejvulkán - 1954. júl. 7. Bp.): állatorvos, múzeumigazgató. - Az Állatorvosi Főisk.-n szerzett oklevelet (1897). Az MNM Állattan Osztályán asz- szisztens (1897-től), a bogárgyűjt. és az ál- lattári könyvtár kezelője, vmint titkár a tárvezető mellett. Múz.-i segédőr (19011908), múzeumőr (1908-1914), igazgatóőr (1914—1919), az Állattár adminisztratív vezetője (1919-1923), végül az MNM osztályig.-ja (1923-1933; nyugdíjazásáig). Évekre visszavonult, de 1945 után külső munkatársként haláláig részt vett az Állattár munkájában. - Tevékenysége nyomán az MNM bogárgyűjt.- ének példányszáma 1897-1933 között 120 000-ről jóval egymillió fölé emelkedett. E hatalmas gyarapodást részben saját gyűjtő és szervező tevékenysége tette lehetővé, másrészt az a körülmény, hogy az Állattár akkoriban viszonylag bőkezű anyagi támogatást élvezett, így mód nyílt a nagyobb és értékesebb gyűjt.-ek megvásárlására és egzotikus gyűjtőutak finanszírozására. A ~ által megvásárolt gyűjt.-ek sorában a legértékesebb Edmund Reitter osztrák coleoptero- lógus európai és ázsiai bogarakból álló gyűjt.-e (mintegy 200 000 példány, több mint 5000 típus). Múz.-i szolgálata idején kerültek az Állattár gyűjt.-ébe többek között Bíró Lajos Uj-Guineában, vmint Kittenberger Kálmán K-Afrikában gyűjtött bogarai is. A jelentős extenzív fejlesztésen túlmenően ~ elkezdte a gyűjt, bogárcsaládonkénti rendezését és felállítását. Maga is kiváló gyűjtő volt; több mint 50 000 bogárpéldánnyal gazdagította az állattári gyűjt.-t. Nem szerepel ebben az a mintegy 10 000 darabos magán- gyűjt., amelyet 1897-ben ajándékozott az MNM-nek. - Kutatásaiban a legnagyobb figyelmet az Erdélyi-havasoknak és a Mezőségnek szentelte. Erdély szinte valamennyi nevezetesebb pontján megfordult gyűjtés céljából (1899-1916); különösen értékes a Radnai-havasokon és Balánbánya környékén gyűjtött anyaga. Erdélyen kívül az Alföldön, a Dunántúlon, a Bánátban, a Felvidéken és - a m. kutatók közül elsőként - a szlavóniai Fruska-Gorán gyűjtött. Sok bogárpéldánya származik Bp.-ről, rózsadombi lakhelye közeléből, ill. a főváros környékéről. Külföldi útjai közül legjelentősebb a gr. Zichy Jenő által vezetett harmadik K-ázsiai expedícióban való részvétele (1898), ahonnan igen értékes gyűjt.-nyel tért haza. Gyűjtőutat tett Dalmáciában (1906), vmint - az MTA K-i Biz.-a felkérésére - Albániában is (1916-1918). Cikkeiben foglalkozott más állatcsoportokkal is, pl. az ászkarákokkal (1926), a százlábúakkal (1897), az egyenes- szárnyúakkal (1905-1922), a levéldarazsakkal (1922) és más hártyásszárnyúakkal (1923), lepkékkel, csigákkal (1903, 1906), sőt egy D-afrikai kígyónemzetségről (Me- helya) is írt (1903). Mintegy 400 állatfajt írt le a tud. számára, ezek túlnyomó többsége bogár. A bogarak taxonómiáján kívül elterjedésükkel, életmódjukkal és gyűjtésükkel is foglalkozott. Szinte valamennyi bogárcsoportot behatóan tanulmányozta, legközelebb mégis a futóbogarak álltak hozzá; Die Käferfauna des Karpaten-Beckens (1946) c., az MTA Kitaibel-díjával kitüntetett (1948) monográfiája a Kárpát-medence futóbogarainak mindmáig legalaposabb ismertetése. A m. nyelvű, valamivel rövidebb „első változat" (A Kárpát-medence bogárfaunája) 1905- 1908 között, füzetekben jelent meg. Úttörő jellegűek a Rovartani Lapok hasábjain megjelent, a Kárpát-medencei cincéreket (19031905), díszbogarakat (1909-1915), szúboga- rakat (1906-1910) tárgyaló monografikus feldolgozásai. A Rovartani Lapokban közölt, összesen 233 közleményéből több mint 30 cikke (1900-1918) foglalkozik elhunyt pályatársai tevékenységének ismertetésével. Könyvrészletként jelent meg a Zichy Jenő 3. K-ázsiai expedícióján gyűjtött állatok bemutatása (1902), s önálló munkaként láttak napvilágot az albán gyűjtőút bogarászati eredményei is (1922-1923, 1940). Az Acjuila c. ornitológiái lapban publikálta Biztos adatok madaraink táplálkozásához c. cikksorozatát (1904-1919), amelyben gyomortartalomvizsgálatainak eredményeit foglalta össze. A Berlinben, később Hágában kiadott Junk-Schenkling-féle Coleopterorum Catalo- gusnak mintegy harmadát kitevő részét