Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
159 Csepreghyné Meznerics ben Schlauch Lőrinc püspök telket adományozott az egyletnek új múz. építése céljából, amelyet 1896. jún. 27-én ünnepélyesen nyitottak meg, s ig.-jává ~t választották. Dolgozatai a Tanodái Lapokban, az Archae- ológiai Értesítőben, a Századokban jelentek meg (1875-1900 között). - A Biharm.-i Régészeti és Történelmi Egylet választmányi tagja (1891-től). A Felső-Mo.-i Múz. Egylet pártoló, a Szigligeti Társaság alapító tagja. F. m.: Nagyváradi Római Katolikus Főgimnázium története; A nagyváradi vár története; II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata; Szent László király. Kutatások a nagyváradi várban; Bihar vármegye régészeti és kulturális állapota, írod.: Biharmegye, Nagyvárad Kultúrtörténete és Öregdiákjainak Emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső (Nagyvárad, 1933-1937); A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Emlékkönyve (Nagyvárad, 1996); Szinnyei II.: 274. Dukrét Géza Csepreghyné Meznerics Ilona (1906. máj. 25. Szabadka - 1977. jan. 14. Bp.): geológus, paleontológus. - Apja Meznerics Iván tanár, tanfelügyelő, fivére Meznerics Iván (1907-1988) jogász, férje Csepreghy Béla jogász, honvéd ezredes. - A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy. természettan-vegytan szakán tanult (1924-1929), gimn.-i tanári oklevelet szerzett (1929), majd földtanból, őslénytanból és ásványtanból doktori szigorlatot tett (1930). A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként az Universität Wien, a Naturhistorisches Museum Wien és a Geologische Bundesanstalt Wien geotanszékein, osztályain és gyűjt.-eiben a híres bécsi geológiai és paleontológiái isk. és tud.-os műhely vezéralakjai: X. F. Schaffer, O. Abel, és F. Kautsky szakmai irányításával végzett kutatómunkát (1931-1934); fő kutatási területe: a Bécsi- és a Stájer-medence klasszikus miocén rétegei és puhatestűi. Hazatérve tud.-os referens az Orsz. Ösztöndíj Tanácsban (1935), helyettes, majd r. tanár (1935- 1939), az MNM Orsz. Természettud.-i Múz. Föld- és Őslénytárába beosztott középisk.-i tanár (1940-1948), muzeológus, tud.-os munkatárs (1948-1951), a Föld- és Őslénytár osztályvezetője (1951-1970). - Miocén réteg- tani és malakológiai kutatásokat végzett. Elsősorban a kőszéntermelés szempontjából fontos Salgótarjáni-, az Egercsehi-Ózdi- és a Borsodi-medencében kutatott, de összehasonlító céllal vizsgálta a Mecsek, a Tokajihegység és a Börzsöny néhány miocén lelőhelyének (Hidas, Makkoshotyka, Letkés, Szob) puhatestű faunáját is. Feldolgozta az alapfaunákat, pontosította a kőszéntelepek korát, tagolta a rétegsorokat, kijelölte a ré- tegtani határokat, és elvégezte a rétegek párhuzamosítását. Eredményeinek első nagyobb összefoglalása a Magyarországi miocén tanulmányok (doktori értekezés, Bp., 1957) c. munkája. A téma végső összegzését pec- tinidás monográfiája tartalmazza (1960). Nyugdíjba vonulása (1970) után a M. Állami Földtani Int. tud.-os tanácsadójaként a Nemzetközi Rétegtani Lexikon Magyarország c. kötete francia nyelvű változatát szerkesztette, lektorálta, ill. számos cikkét írta; a könyv megjelenését (1978) már nem érhette meg. Intenzív gyűjtőmunkája nyomán a Föld- és Őslénytár miocén kollekciója nemzetközileg is számottevő lett. Külföldi paleontológusok sora kereste fel összehasonlító tanulmányok céljából. A gyűjt. kb. 80%-a a Föld- és Őslénytár 1956. évi tűzvészében elpusztult. A tár újjáépítésében, gyűjt.-einek újrafelállításában, a veszteségek pótlásában, új anyagok nagy mennyiségű gyűjtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett; többek között tervei alapján készültek az ún. B típusú tárolószekrények, amelyek használata orsz.-an is elterjedt. Az újra felállított gyűjt.-ek nyilvántartását és muzeológiai rendjét korszerűsítette. Sokat tett a vidéki múz.-ok földtani gyűjt.-einek (főként az egri Dobó István Vármúz. Legányi gyűjt.-ének) tud.-os és muzeológiai feldolgozásában. Irányítása alatt készült el az új szemléletű, A Föld és az Élet fejlődéstörténete c. kiáll. (1954), amely felújítva (1960) közel két évtizedig a Természettud.-i Múz. leglátogatottabb kiáll.-a volt. Részt vett több kisebb vidéki (Kecskemét, 1962; Eger, 1963), ill. vándorkiáll. (Az ipar kenyere a kőszén, 1965) szövegkönyvének írásában és rendezésében. 55 tud.-os mun
