Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csap 154 Orsz. Műemlékvédelmi Hivatal Tervtára és az Iparművészeti Múz. Adattára őrzi. F. m.: Az új országház. Birchbauer Károllyal (Bp., 1902); A családi ház (Bp., 1909); A vasművesség (in; Az iparművészet könyve. Szerk. Ráth György. Bp., 1912,193-253.); Erdélyi török szőnyegek kiállításának leíró lajstroma (Bp., 1914); Einige Goldschmiedwerke des Sebastian Hann (Belvedere, Wien, 1924, 149- 153.); Régi órák kiállításának leíró lajstroma - az órák történetével (Bp., 1925); A magyar iparművészet emlékei (Az Ernst Múzeum füzetei VI. Bp., 1926); Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményei - Az iparművészet rövid történetével (Bp., 1926); A Balaton környékének középkori templomai (Bp., 1935); Az erdélyi szőnyeg (Bp., 1941); Győr műemlékei (Bp., 1943); A magyar kerámia és porcelán története és jegyei (Bp., 1954); Az anatóliai török imaszőnyegek az Iparművészeti Múzeumban (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei., II., 1952, 43-61.). írod.: Genthon István: In memoriam Cs. K. (Művészettörténeti Értesítő, V, 1956, 189.); Bognár Gábor: Cs. K. hagyatéka az OmvH Tervtárában (Műemlékvédelmi Szemle, II., 1992. 1., 66-67.); Lichner Magda: Cs. K. (1873-1956), a muzeológus. Harminc év az Iparművészeti Múzeum történetéből az Adattárban őrzött iratok tükrében (Művészettörténeti Értesítő, XLVII., 1998, 1-2., 39-52.); Gulyás IV: 629-631.; RÚL IV: 316-317. Lichner Magda Csap Erzsébet (1924. dec. 7. Pestújhely - ?): művészettörténész. - Az ELTE-n szerzett művészettörténész oklevelet (1952). A Múz.- ok Orsz. Központjának munkatársa (1951- 1953), a Népművelési Min. Múz.-i Főosztályának főelőadója (1953-1957). A Művészet- történeti Dokumentációs Csoportban eltöltött néhány hónap után az MNG Szobor Osztályán dolgozott, majd kinevezték az osztály vezetőjévé (1962-1984; nyugdíjazásáig). Elkészítette az újonnan létrehozott MNG szoborgyűjt.-ének állagjegyzékét (négy kötetben), megrendezte a 18-20. sz.-i szobrászat állandó kiáll.-át. További kiáll.-ren- dezési munkái közül legfontosabbak az egyes alkotók munkásságát monografikus jelleggel bemutató tárlatok, amelyekhez mindig bevezető tanulmánnyal ellátott kat.-t készített: az MNG-ben: Vedres Márk emlékkiállítása (1962); Teles Ede (1963); Istók János (1964); A Százados úti művésztelep (1965); Gyenes Tamás (1966); Beck Ö. Fülöp (1970); Vedres Márk firenzei szobrai (1974); Mészáros László (1980); Medgyessy Ferenc (1981); a Műcsarnokban: Herczegh Klára (1969); Id. Szabó István (1973); a Mezőgazdasági Múz.-ban: Ifj. Vastagh György kiállítása (1968); Esztergomban: Martsa István emlékkiállítása (1980); Bécsben: Pátzay Pál (1981). Rendszeresen publikált a Művészet, a Budapest, vmint az Bet és Irodalom hasábjain. A Művészeti Lexikon (I-IV., Bp., 1965-1968) számára 160 szobrászművész életrajzát állította össze. Szatmári Gizella Csapek Károly; Csapváry, Csapvári (1904 Bp. - 1976. szept. 18. Bp.): festőművész, keramikus, műgyűjtő. - Karel Capek cseh író unokaöccse. - A bp.-i M. Kir. Képzőművészeti Főisk. festő szakán Glatz Oszkár és Vaszary János tanítványaként szerzett oklevelet (1927). Bp.- en kerámiaműhelyt létesített, majd tervezőként és szobrászként a Herendi Porcelángyár Rt. alkalmazásában állt (1934-1936, 1937-1939). Figurái főként az Art Deco stílusában készültek, s a m. népművészetet népszerűsítették. A herendi plébániatemplom Árpád-házi Szt. Erzsébetet ábrázoló litofán ablakát (1934) a Római Isk. stílusában készítette. AII. vh. alatt hollandiai és belgiumi fogolytáborokba került. 1947-ben tért haza, ezután a festészetnek és a műgyűjtésnek élt. A Képzőművészeti Alap tagja (1964-től). - Hagyatéka felesége halála után, 1988-ban került a Hopp Ferenc K-ázsiai Művészeti Múz.-ba. Műgyűjt.-ének legjelentősebb részét a buddhista kisplasztika alkotja, e tárgyait valószínűleg a II. vh.-t követő években gyűjtötte össze. A kiváló művészi érzékkel válogatott szobrok többsége a tibeti buddhizmus vonzáskörébe, a kínai, K-tibe- ti művészet 18-19. sz.-i korszakába sorolható, ám számos, a Ming-dinasztia korából (14-16. sz.) származó kisplasztika is található köztük. Gyűjt.-ének ugyancsak jelentős részét képezték a 18-19. sz.-i japán háziszentélyek. Bútorainak egy része a Kiscelli Múz.-ba került.
