Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

145 Chemel megszervezte a „Madarak és fák napját" (1902), amely ünnepség ápolása azóta is ne­mes hagyományként él Vas m.-ben, ill. - az 1990-es évektől - orsz.-an is. Ennek a gon­dolatnak a jegyében születtek madárvédel­mi írásai is (Indítvány a madárvédelem dolgá­ban, 1903; Madárvédelmi tapasztalatok, 1917). Herman Ottó halála után két évvel, minisz­teri tanácsosi rangban kinevezték az Ornithologiai Központ tb. ig.-jának (1916- tól); az int.-et, amely vezetése idején vette fel a ma is használatos M. Madártani Int. ne­vet, Kőszegről irányította. Igazgatósága alatt megjelentette a Nomenclator bővített ki­adását, vmint egy tervezetet a madárvéde­lemről. Számos madárfaj hazai előfordulá­sának, ill. költésének első megfigyelése fű­ződik nevéhez. Nemzetközi hírét növelte, hogy Naumann Németo.-ban megjelenő, 12 kötetes madártani munkája (Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas) újabb kiadásánál a közreműködését kérték. Részt vett a bp.-i, a berlini, a párizsi, a londoni nemzetközi ma­dártani és a turini (torinói) madárvédő kongresszusokon. - Alfred Brehm és Her­man Ottó nyomdokain feleségével, Rotth Dórával együtt beutazta Norvégia É-i terü­leteit, a madárhegyek táját, Tromső szigetét (1891); a tanulmányút eredményeit az Uta­zás Norvégia végvidékére c. könyvben foglalta össze. Az útról készült leírást Herman Ottó „a leglíraibb úti beszámoló"-nak nevezte. Könyvében kimerítően taglalta a vidék föld­rajzi viszonyait, s külön fejezetet szentelt a lappok életének. Norvégiában ismerkedett meg Öle Ravnahaldttal, aki annak idején Nansennel sítalpakon keresztülhaladt Grönlandon. Ezen találkozás nyomán is­merkedett meg a síeléssel (saját elnevezésé­vel: a „lábszánkázással"). Norvégiában sí­talpakat vásárolt, amelyekkel 1892-ben első­ként síelt Kőszegen, majd egy évvel később elkészítette az első három pár mo.-i „láb­szánkót" (sílécet). A Vasárnapi Újságban megírta az első m. sícikket (1893), majd a sí­sport népszerűsítése érdekében kiadta A láb­szánkózás kézikönyvét (1896). Ezzel ~ a sísport meghonosítója Mo.-on, a m. sí szaknyelv megteremtője. - Megszervezte a Vasvm.-i Máz. Természetrajzi Osztályát (1908), amely­nek alapját fajgazdag, ugyanakkor ritka pél­dányokat is tartalmazó madár-, fészek- és tojásgyűjt.-e képezte. A múz. első őre (1908-1912). Ezen idő alatt kialakította a múz. Vas vm. madárvilágát bemutató kiáll.- át. A 200 példányból álló, többségében saját ajándékából származó gyűjt.-t 17 nagymé­retű tárlóban mutatta be, a madarakat élő­helyeik, ill. káros vagy hasznos mivoltuk alapján csoportosítva. A gyűjt, további ré­szét - szintén ~ ajándékaként - 23 Vas m.-i emlőspreparátum, rovarok, kagylók, csigák képezték. - Kiváló stílusban írt, fiatal korá­ban érzéseit, élményeit versekbe is foglalta. Értett a madarak kitöméséhez, számos ma­dárrajza és festménye maradt fenn. Jól cite- rázott, s önálló citeradarabot is komponált. Élete végén fájón emlékezett meg a trianoni békediktátum okozta országcsonkításról, az ennek következtében madárvilágunk egé­szében és fajszámában bekövetkezett nagy­arányú csökkenésről (1922). 1922 telén egy hideg vasúti kocsiban tüdőgyulladást ka­pott, a szövődményként fellépő spanyolnát­hában halt meg. Hazai és külföldi folyóira­tokban több mint 250 tud.-os közleménye je­lent meg a madártan és a madárvédelem te­rületéről. - A Természettudományi Közlöny (1887-1890), a Vadász- és Versenylap (1881- től), a Kőszeg és Vidéke munkatársa (1881- től), az Aquila szerkesztője (1895-1922), az Ornithologisches Jahrbuch, a Zeitschrift für die gesammte Ornithologie (1886-1887), a Jahres­bericht des Comité's für ornithologische Beo­bachtungsstationen in Österreich und Ungarn (1885-től) periodikumok szerkesztöbiz.-i tagja. - Nevét viseli a Velencei-tó mellett 1959-ben avatott madárvárta, melynek falán emléktábla emlékezik itteni tevékenységére. Az agárdi strand bejáratánál szintén emlék­táblát állítottak tiszteletére. Agárdon utcát neveztek el róla. Kőszegi szülőházán emlék­táblát helyeztek el (1930. jún. 8.). Egykori kertjében, amelyet Horváth Ernő mentett meg a pusztulástól (újranyitásának éve: 1965) ma madárvédelmi mintatelep és emlékmúz. működik (avatásának éve: 1972) a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében. Az emlékmúz. ~ mellett Bech- told Istvánnak is emléket állít. Az 1972-ben avatott kőszegi sípálya is ~ nevét viseli. E m.: Magyarország madarai, különös tekintettel gaz­dasági jelentőségökre. I—ül. (Bp., 1889-1909); Utazás Norvégia végvidékére (Bp., 1893); Madarak (in: Ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom