Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

C. Wilhelmb 140 gek, ill. a paraszti életforma hangulatát, kö­rülményeit összefüggéseiben igyekezett do­kumentálni, s nemcsak a díszes tárgyakat, hanem a mindennapi élet eszközeit is gyűj­tötte. Az 1913-ban megnyitott új múzeum- épületben rendezett, korszerű, tárgyi együt­teseket bemutató kiáll.-ának létrehozásáért és gyűjteménygyarapító munkája elismeré­séül ig. főőrnek nevezték ki. - Első, a Sopron környéki parasztházak típusairól írt cikke a bécsi antropológiai társaság folyóiratában jelent meg (1894). Érdeklődése hamarosan a Sopron környéki német dialektus, a „hienz" (Heanz) nyelvjárás kutatására irányult. Módszeres gyűjtőutakon vett részt a külön­féle nyelvjárási sajátosságok felkutatására, a „Hienzerei" népcsoportok gazdag nyelvi kincsének számba vételére. E témában szü­letett művei nem csupán az egyes német aj­kú vidékek nyelvtani sajátosságait, hanem népi karakterét is igyekeztek bemutatni. Népköltészeti gyűjtései (népdalok, népme­sék, mondókák, közmondások, népi színjá­C. Wilhelmb Gizella: — Cennerné Wil­helmb Gizella Castiglione László (1927. nov. 14. Bp. ­1984. ápr. 2. Bp.): régész, történész. - A bp.-i tudományegy. BTK-n régészetet és egyipto­lógiát tanult (1945-1950), mások mellett Oroszlán Zoltán (klasszika-archeológia) és Dobrovits Aladár (egyiptológia) tanítványa volt. A Szépművészeti Múz. Antik Gyűjt.-ének tud.-os munkatársa (1950-1957), vezetője (1957-1960). Az MTA Régészeti Kutatócso­portjának (1967-től Régészeti Int.) munkatár­sa (1958-1960, 1963-1964), igh.-e (1964­1980), tud.-os tanácsadója (1980-1984); köz­ben az MTA II. Osztály régészed és művé­szettörténeti referense (1960-1963). - A Szép- művészeti Múz. görög-római kori egyiptomi agyagplasztikáival foglalkozó egy.-i szak- dolgozata tanúsága szerint figyelme már ta­nulmányai során e gyűjt., s abból kiindulva a görög-római egyiptomi koroplasztika és tékok) tud.-os alapossággal feldolgozva je­lentek meg. - A soproni Ált. Tanítóegylet és az ev. egyházker. jegyzője. A bécsi Antropo­logische Gesellschaft tagja. E m.: Typen von Bauernhäusern aus der Gegend von Ödenburg (Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft, XXV., 1894); Heanzische Sprichwörter (Etnologische Mitteilungen aus Ungarn, Band III. Heft 11-12. Bp., 1894); Das etnografische Dorf der ung. Milleniums-Landesausstellung in Budapest (Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft, XXVII., 1897); Eine Heanzische Bauernhochzeit (Zeitschrift des Vereines für Volkskunde, Heft 3-4. Berlin, 1900); A soproni múzem néprajzi szobái (Ma­gyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Ér­tesítője, IV, 1903, 78-80.). írod.: Hjermann] A[ntal]: B. R. halála (Etno- graphia, XXV, 1914); Domonkos Ottó: Százéves a soproni múzeum (Soponi Szemle, XXL, 1967. 2., 123-154.) Tompos Ernő: B. J. R. (uo„ XXXIII., 1979. 4., 357-361.); Gulyás IV: 345-346.; MNépLex 1.: 197.; RÚL IV: 8. Tóth Imre annak társadalmi-vallási kontextusa felé for­dult. Professzorai, Oroszlán Zoltán, majd Dobrovits Aladár a II. vh. előtti évtizedek­ben a múz. Antik Gyűjt.-ének vezetői voltak, amelynek (1957-ig) része volt a múz. egyip­tomi anyaga is. Oroszlán elindította az 1914- ben Paul Arndttól vásárolt hellenisztikus és római egyiptomi terrakottaanyag főként klasszika-archeológiai szempontú feldolgo­zását, míg Dobrovits, jelentősen bővítve a gyűjt.-t, kezdeményezte annak mint az egyiptomi népi vallásosság emlékanyagá­nak vizsgálatát. ~ már egy.-i hallgatóként vi­lágosan felismerte, hogy a faraonikus egyip­tomi kultúrának a Késő-korral kezdődő, fo­lyamatos hanyatlását feltételező nézeteket az emlékanyag valójában nem támasztja alá, s meglátta annak a hagyományos szemlélet- módnak a tarthatatlanságát is, amely a Kr. e. 4. és a Kr. u. 5. sz. közötti idők egyiptomi művészetét hagyományos egyiptomi, ill. hellenisztikus stílusjegyek alapján nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom