Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

135 Buda kép- és rézmetszet-gyűjt.-einek rendezése, amelynek maradandó eredménye m. várak és városok - az MNM könyvtárában lévő - rézmetszeteinek nyomtatott kat.-ban való kiadása. Az Esterházy család zárgondnoka­ként rendezte és visszaszállíttatta Mo.-ra a hg.-i család bécsi képtárát. Henszlmann Im­rével együtt összeállította a mo.-i árvízkáro­sultak javára rendezett műipari kiáll, anya­gát (1876). Kassai püspöksége idején is so­kat tett a kultúrtörténeti értékek megőrzésé­ért (a Szt. Erzsébet-székesegyház és a Szt. Mihály-kápolna restaurálása, a székesegy­ház püspöki kriptájának felújítása stb.). Gondos figyelemmel kísérte és támogatta a kassai múz. alapítását, gyűjt.-einek elhelye­zését, rendezését és őrzését. Jelentős fest­mény- és műtárgygyűjt.-e volt. A kassai amatőr (műgyűjt.-i) kiáll.-on kollekciója egy egész termet betöltött (1898); a tárlat védnö­ke és - gondosan válogatott gyűjt.-e alapján- legkiválóbb kiállítója volt. Képtárát, érté­kes műtárgy-, fajansz- és porcelángyűjt.-ét a kassai múz.-nak adományozta. 1884-ben, Párizsban kerámiagyűjt.-ének több darabját mint az Iparművészeti Miíz.-ban lévő letétet állították ki, majd a teljes kollekciót (632 db)- az 1891-ben kelt alapító levélben foglaltak­nak megfelelően - az Iparművészeti Múz.- nak ajándékozta; a gyűjt, darabjai (nagyobb­részt holicsi kerámia, vmint tatai, pápai, stomfai, kassai stb. darabok) példaszerű rendben kerültek át az Iparművészeti Múz. állományába. Külön csoportosították a nem holicsi tárgyakat, más manufaktúrák termé­keit, céhedényeket, külföldi tárgyakat és - minták, formatípusok szerint - a holicsia- kat. A múz. a —kollekciót külön teremben helyezte el, megnyitására gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter és más jeles személyiségek jelenlétében, méltó és ünnepélyes keretek között került sor. - Markó Károly és Ligeti Antal művészetét követő festészeti próbálkozásai (tájképek, csendéletek) amatőr szintűek. Történeti munkáiban főként a 18. sz.-i m. történelem­mel és az Esterházy család történetével fog­lalkozott. Művészettörténeti tárgyú tanul­mányai részben önállóan, részben szakfo­lyóiratokban (Századok, Archaeologiai Értesítő stb.) jelentek meg. - Az MTA 1. (1893), majd t. tagja (1900), valóságos belső titkos tanácsos (1895), az MNM másod-tanácselnöke (1896), A M. Iparművészeti Társulat alapító tagja (1885). A bp.-i Nemzetközi műtörténeti kongresszus elnöke (1886). -1. osztályú vas- kereszt-rend (1898), a Lipót-rend nagyke­resztje (1904). Kassa város díszpolgára. - A kassai székesegyház püspöki kriptájában te­mették el. E m.: Magyarországi várak és városoknak a magyar nemzeti múzeum Könyvtárában létező fa- és rézmet­szetei (Bp., 1880); A középkori miniature-festészetről (Bp.r 1883); Az Esterházy-család története (Bp., 1894); Herczeg Eszterházy Pál nádor. Merényi Lajos­sal (Bp., 1895); A miniatura-festészerről (Bp., 1899); Le développement dela vie artistique en Hongrie (Bp., 1896). írod.: Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd B. Zs. t. tag felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1908); Karsai Er­vin: B. Zs. püspök emlékezete (Kassa, 1908); Kiss Ákos: A B. Zs. gyűjtemény (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 6. Bp., 1963, 75-92.); Kiss Ákos: B. Zs. gyűjteménye az Iparművészeti Mú­zeumban (Bp., 1969); Horváth Hilda: Iparművé­szeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000, 36-37.); Mihóková Maria: Slovník kosickych osobností 1848-1918 (Kosice, 1995); Szinnyei I.: 1371.; Pallas III.: 749.; Gulyás IV: 140.; MÉL I.: 271.; Slovensky biograficky slovník. I. (Martin, 1986); RÚL III.: 873.; MKLII.: 56-57. - (Szinnyei nyomán több le­xikonban téves születési nap: márc. 11.!) Horváth Hilda, Mihóková Mária Buda Ádám, galaci és marosillyei (1840 Rus - 1920. máj. 21. Réa): madárgyűjtő, pre­parator, természettudományi író, utazó, va­dász. - Déván, Szászvárosban és Szászsebe­sen végezte isk.-i tanulmányait. A madarak gyűjtését és preparálását apjától, annak unokatestvérétől, Csató Jánostól, vmint Wagner Károly hátszegi gyógyszerésztől ta­nulta. 1856-tól haláláig folyamatosan figyel­te Réa vidékének madárvilágát. 1860-ban került a Hátszegtől DNy-ra elterülő réai csa­ládi birtok élére. Egy modern mintagazda­ság kialakításának reményében, aktív gaz­dálkodóként kapcsolatba került kora neves tudósaival. Hamarosan vezető szerepet ví­vott ki magának a térség gyümölcstermesz­tésében. Saját terményeivel, állataival részt vett a gazdasági kiáll.-okon, diplomákat, ki­tüntetéseket kapott. A tud.-ok pártolójaként tagja volt a Hunyadm.-i Történelmi és Régésze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom