Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bökönyi 126 latok zoológiái jellemzéséhez széles körű nemzetközi összehasonlító leletanyagot használt fel (1961,1962). 1974-ben megjelent — Akad.-i díjjal jutalmazott (1978) - kézikönyve első részében a közép- és K-európai állattartás történeti fejlődését területenként és korszakonként faunastatisztikai módszerrel vizsgálta, vmint 11 háziállat vad ősét, kialakulását, típusait, az állattartásban betöltött szerepének és hasznosításának kronológiai változását tárgyalta, teljesnek mondható szakirodalmi apparátus felhasználásával. A második részben az általa vizsgált 247 mo.-i, 5 ausztriai és 2 jugoszláviai lelőhely faunalistái és a csontméret-ábrázo- lások találhatók. Kutatásainak eredményeként a mo.-i régészeti és korai történeti korszakokra egy-egy jellemző háziállat-fauna összetételét, fajgyakoriságát tudta rögzíteni, s a mo.-i háziállat-fauna fejlődését, változásait részleteiben is jellemezte. Az USA-ban és Angliában Ford-ösztöndíjasként eltöltött első tanulmányútja (1966-1967) alapvetően meghatározta további szakmai tevékenységét. Tanulmányútjának legfőbb eredményei: meghatározta a közép-keleti háziállatfajok kialakulási helyét és idejét, a kezdeti háziasítás okozta anatómiai változások jellemzőit. A közép-keleti háziállatok legkorábbi háziasításának időpontját a Kr. e. 8. évezredre tudta visszavezetni. Meghatározta ezen háziállatfajok Európába jutásának idejét és irányát is. További kutatásai (1969: Irán, Irak; 1970-1971: USA; 1974, 1977) során megállapította, hogy az öt neolitikus háziállatfaj (juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya) együtt hamarabb jelent meg DK-Európában (Kr. e. 7. évezred), mint DNy-Azsia területein (Kr. e. 6. évezred). Az ebből az öt fajból álló háziállat-állomány nyomult a kultúrák közvetítésével a Balkánon keresztül a Kárpát-medencébe, biztosítva a terület élelem- termelő gazdálkodásának egyik alapját, vmint az egyes háziállatfajok Közép-Euró- pába történő migrációját. Munkásságának második felében (MTA Régészeti Int., 1973—1994) szakmai érdeklődése az élelem- termelő gazdálkodás kialakulásának háziállat-történeti vonatkozásai, a háziló és őskori fajtáinak kialakulása, vmint a háziasítás elméleti kérdései felé fordult. Nemzetközi munkaközösségek tagjaként ásatásokon vett részt a Közel-, ill. Közép-Kelet és DNy- Azsia számos országában. Az állatcsont- anyag a priori forrásértéke a kvantitatív faunalista, azaz az állatfajok felsorolása csontmaradványainak darabszám feltüntetésével; ~ ezt fejlesztette tovább kultúr (antro- pogén)-faunastatisztikai tömegvizsgálatok elvégzésére. Háziállat-faunadinamikai és regionális történeti eredményei az alaptudomány szintjén szolgáltattak új adatokat a régészet, történelem, gazdaságtörténet, ill. a zoológia, az állattenyésztés-történet számára. Vezetése alatt a Régészeti Int.-ben ésszerű átszervezéssel, munkacsoportok kialakításával megindult a „mikrorégiók" környezetrekonstrukciós és településtörténeti vizsgálata. - Megalapította (1951/1953) az MNM Archaeozoológia Gyűjt.-ét, a világ időben egyik első, máig legjelentősebb régészeti állatcsontgyűjt.-ét (1973-ig 8264 tétel, 67 639 db). Részt vett az alsónémedi 3. sír (kettős szarvasmarhás) és a szentes-veker- zugi 13. sír (kétlovas kocsisír) „in situ" felszedésében, kibontásában és kiáll.-i elhelyezésében. Az MNM Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig c. kiáll.-a (1977) elkészítéséhez grafikonokat szerkesztett. - Az ELTE Régészeti Tanszékén az 1951/52. tanév második félévétől az Őskor állatvilága, majd a Régészeti zoológia c. tantárgy mb. előadója, c. egy.-i tanár (1984-től). Az ELTE Embertani Tanszék antropológus/humánbiológus posztgraduális képzés előadója (1993-1994). Tanulmányúton járt a fentieken túl Bulgáriában, Csehszlovákiában, Ausztriában, Franciao.-ban, Görögo.- ban, Jugoszláviában, Lengyelo.-ban, az NSZK-ban, az NDK-ban, Svájcban, a SZU- ban. Számos egy. vendégprofesszora: University of California in Los Angeles (1970/71, 1992), Saarbrücken (1980), Róma (1983). - A biológiai tud.-ok kandidátusa (1960), doktora (1970). Az MTA 1. (1985; interdiszciplináris jelöléssel, a II. Osztályba sorolva; székfoglaló előadása: Környezeti és kulturális hatások késő-neolitikus Kárpát-medencei és balkáni lelőhelyek csontanyagán, 1986. jan.), majd r. tagja (1990; székfoglaló előadása: A húsevési tilalmak kezdetei, 1991. febr.), az MTA Elnökségének tagja (1993-1994). Az MTA Régészeti Biz.-ának elnöke, az MTA M. Őstörténeti Komplex Biz., az MTA Palaeozoológiai
