Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Ill Bóna (1958; A koszideri típusú kincsleletek időrendje c. értekezésével). - A hazai és a nemzetközi régészettud. kiemelkedő, iskolateremtő egyénisége, jelentősége Römer Flóris, Paul Reinecke vagy V. Gordon Childe korszakalkotó munkásságával vethető össze. Munkásságát jelentőssé tette az őskor történeti eseményeinek látomásszerű rekonstrukciója, a tipológiai isk. eredményeinek új típusú értékelése, vmint a népvándorlás kora írott forrásainak a régészeti adatokkal való új szemléletű összevetése, a statikus szemlélet helyett a dinamikus látásmód bevezetése. Széles körű érdeklődésének megfelelően kutatási területe a korai bronzkortól a középkorig terjedt. Ásatásai nagyobbrészt Fejér m.-ben folytak. Szívós munkával azonosította, hitelesítette, rekonstruálta a langobard temetők 19-20. sz.-ban elkezdett, de be nem fejezett feltárásainak lelőhelyeit. Ásatásaival megtízszereződött az a langobard leletanyag, amely alapjául szolgált nemzetközi sikerű tanulmányának ( Die Langobarden in Pannonien, Acta Archaeologica, 7., 1956, 183-244.). A bronzkori réteges telepek feltárásának, dokumentálásának új módszerével isk.-t teremtett. Az 1970-es évektől konzulensként, tanácsadóként rendszeresen vett részt a tanítványai (Stanczik Ilona, Csányi Marietta, Bárdos Edith és mások) által vezetett jelentős feltárásokon; némelyiken irányította is a feltárást. Egy.-i oktatóként 45 évfolyam került ki kezei alól, akiknek jelentős része napjainkban is az általa kijelölt úton jár, s a hazai régészet meghatározó személyisége. Több mint 300 tanulmányt és 16 könyvet írt. Társrendezője volt több vidéki múz. állandó kiáll.-ának, vmint számos küldföldre vitt régészeti kiáll.-nak. Egyetemi-főiskolai oktatófilmet is készített (Nép- vándorláskor; Vitéz Gáborral, Lakatos Ivánnal). - A történelem (régészet) tud. kandidátusa (1961; A bronzkor Magyarországon és a Közép-Duna-medencében. A középső bronzkor c. értekezésével), doktora (1972; A magyar föld régészete és története a római uralom végétől a honfoglalásig c. disszertációjával). Az MTA 1. (1990), majd r. tagja (1998), az MTA Régészeti Biz. tagja (1960-tól), titkára (1975-1980), elnöke (1980-1990), az Ásatási Biz. elnöke (1991-1998), a M. Őstörténeti Komplex Biz. alelnöke, ügyvezető elnöke (1991-től), a Tud.-os Minősítő Biz. Művészettörténeti, Építészettörténeti és Régészeti szakbiz.- ának, a L'Union Internationale des Sciences Préhistoriques és Protohistoriques Állandó Biz.-ának tagja. - Az Acta Archaeologica szer- kesztőbiz.-ának tagja, a Hereditas régészeti könyvsorozat szerkesztője (1970-1990). - Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1963), Rómer Flóris-emlékérem (1984), Akad.-i díj (1987), Széchenyi-díj (1998), Pro Pentele Díj, a Pen- tele Baráti Kör díja (2000), Pro Cultura Intercisae (Dunaújváros önkormányzatának díja, posztumusz, 2002). - Sírja a Bp.-Farkasréti temetőben van. F. m.: Chronologie der Hortfunde vom Koszider Typus (Acta Archaeologica, 9., 1958, 211-243.); Magyar- országi művészet a honfoglalásig (Bp., 1959); Beiträge zur Archaeologie und Geschichte der Quaden (Acta Archaeologica, 15., 1963,269-339.); Pannonia története. Barkóczi Lászlóval, Mócsy Andrással (Bp., 1963); Az ókor története 1. Gábori Miklóssal. Egy.-i jegyzet (Bp., 1964); Cundpald fecit. Apetőházi kehely és a frank térítés kezdetei a Dunántúlon. I-IV. (Soproni Szemle, 18., 1964, 127-141., 218-233., 319-328.; 19., 1965,114-135.); A népek országútján (in: A magyar régészet regénye (Bp., 1968, 100-134.); Bevezetés és kommentár Eugippius: Vita sancti Severini első magyar fordításához (in: Severiniana. Az Ókortudományi Társaság kiadványai. 7. Bp., 1969, 265- 290.); A népvándorlás kora Fejér megyében (Székesfehérvár, 1971); Ein Vierteljahrhundert Völkerwan- derundsforschungen in Ungarn (1945-1969) (Acta Archaeologica, 22., 1971, 265-336.); VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban (Fontes Archaeologici Hungáriáé. Bp., 1973); Mittelbronzezeitliche Teil-Siedlung bei Békés. Banner Jánossal (Fontes Archaeologici Hungáriáé. Bp., 1973); Nagy Károly nyomdokain (in: Évezredek hétköznapjai. Bp., 1973, 131-163.); A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében (Hereditas. Bp., 1974); Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen (Archae- ologia Hungarica 49., 1975); Die Gräberfelder von Intercisa I. Der spätrömische Südostfriedhof. Vágó Eszterrel (Bp., 1976); Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros (Alba Regia, 16., 1978, 99-158.); Die archäologischen Denkmäler der Hunnen und der Hunnenzeit in Ungarn im Spiegel der internationalen Hunnenforschung. Katalog (Nibelungenlied. Bregenz, 1979, 297-342.); Alpár bronzkori és Árpád-kori vára (Cumania, 7., 1982, 17-118.); A XIX. század nagy
