Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bogdán 108 F. m.: Az első székely huszárezred a török és francia háborúkban 1788-tól 1814-ig (Sepsiszentgyörgy, 1932); Adatok a régi Háromszék topográfiájához helynévkutatások alapján (in: Az EME XII. vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1934, 89-96.); Zá- gon 1690. évi feldúlása és következményei (Erdélyi Múzeum 1941.3-4.; klny.-ként: A Székely Nemzeti Múzeum Kiadványai 3.); Háromszék vármegye. Gábor Ernővel (Bp., 1942); Szemerja község és református egyházának története (Sepsiszentgyörgy, 1943); Háromszéki oklevél-szójegyzék (Erdélyi Tudományos Füzetek 163., Kolozsvár, 1943); A -ni, -nit, -nul, -nül rag a háromszéki régiségben (Dolgozatok a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből, 16., 1947); Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17-18. században. 1937. évi előadását közzéteszi Sz. Gazda Enikő (Acta - 1998. 2., 1999, 91-100.). Irod.: Székely Zoltán: Cs. B. D. (A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve 1879-1954. Marosvásárhely, 1955, 164-165.); Szabó T. Attila: Cs. B. D. (in: Sz. T. A.: Nyelv és múlt. Bukarest, 1972, 498-501.); Sas Péter: In memoriam Cs. B. D. (Művelődés, 1999. 5.); Sz. Gazda Enikő: Előszó (in: Boszorkányságok és boszorkányperek..., 1999); Gulyás III.: 708-709.; MÉL IV: 107.; RMIL 1.: 256-257.; RÚL III.: 226. Boér Hunor Bogdán Géza, kovásznál; K. Bogdán (1862 - 1939. febr. 22. Brassó): főerdőtanácsos, földbirtokos. - A sepsiszentgyörgyi Ref. Tanodában tanult. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. külső munkatársa, állandó adományozója. Nagyszámú írása jelent meg a Székely Nemzet, a Székely Újság, a Székelység hasábjain a méhészet, a székely rovásírás, a madárvonulás, a Feketeügy-menti csúfolódó rigmusok és gúny versek, a kézdimarton- falvi halmok stb. témában. Kézdimarton- falván temették el, a múz. ig.-választmánya külön megemlékezett haláláról, írod.: Kónya Ádám: A Mikóból indultak (Sepsiszentgyörgy, 2000, 31.); Gulyás III.: 711-712. Boér Hunor Bokor Elemér (1887. jan. 19. Sátoraljaújhely - 1928. szept. 1. Bp.): m. kir. honvédőrnagy, tanár, barlangkutató, entomológus. - A bp.-i csász. és kir. hadapródisk. elvégzése (1905) után zászlós rangban csapatszolgálatra osztották be az esztergomi 26. csász. és kir. gyalogezredhez. Főhadnagyként orosz hadifogságba esett (1914). Hazatérése (1921) után feldolgozta 102 barlang ízeltlábú-faunáját. Máig helytálló pontossággal felmérte az Abali- geti-barlangot (1923). A bp.-i Bocskai István reálisk.-i nevelőint. tanára, majd alig.-ja (1924-1928). Közben a Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n természetrajz-kémia szakos tanári diplomát szerzett (1924), és doktori szigorlatot tett (1925; a mecseki Abaligeti-barlangról írt értekezésével). Elsősorban a barlangi és a föld alatti bogárfaunát tanulmányozta. Kutatta többek között a Bükk, a Dunántúl, az Erdélyi-érchegység, a Gömöri-karszt barlangjait, de alig akad olyan jelentős Kárpát-medencei barlang, ahol ne járt volna. A barlangok főként zoológiái szempontból érdekelték. Számos új barlangi rovart és ízeltlábút fedezett fel. Elsőként állította össze a magyarhoni barlangok ízeltlábúinak jegyzékét. Kadic Ottokár közreműködésével felmérte az Abalige- ti-barlangot, és arról alaprajzot, hosszmetszetet, barlanggenetikai, geológiai és állattani feldolgozást készített. A bükki Kecskebarlangban felfedezett egy addig ismeretlen vakfutrinkát, amely kizárólag hazánkban, a Bükkben fordul elő; a mo.-i endemikus fajt barlangkutató társáról, Gebhardt Antalról nevezte el (Duvalius gebhardti Bokor, 1926). Bogárgyűjt.-e bekerült a Természettud.-i Múz-ba (1929), a palearktikus, mintegy 12 000 fajhoz tartozó 53 000 példány vétel útján, míg a közel 6000 példányt számláló vakbogarak ajándék útján. A Kárpát-medencére vonatkozóan csaknem teljes vak- bogár-gyűjt. különösen értékes volt a múz. számára a ~ és külföldi szerzők (mint pl. Jeannel, Winkler, Knirsch) által leírt Kárpátmedencei vakbogár-típuspéldányok miatt. Palearktikus bogárgyűjt.-ének zömét ugyancsak a Kárpát-medencei anyag teszi ki, de gazdagon van benne képviselve az egész európai faunaterület is. - AM. Rovartani Társaság tagja (1911), alelnöke (1923-1928), a M. Barlangkutató Társaság választmányi
