Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bíró 100 let szerzett (1932). Rajztehetsége és festészeti tanulmányai alapját képezték későbbi tud.-os munkásságának. A Biharmegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet nagyváradi múz.-ának könyvtárosa, utóbb a marosvásárhelyi Teleki Téka ig.-ja (1939-ig). Bp.-en magántisztviselőként dolgozott (1940-től). Bejárta Erdélyt és behatóan foglalkozott a barokk építészeti emlékekkel. A korabeli lapokban számos novellája, kritikája, művészettörténeti tanulmánya jelent meg. A tud.-os grafológia egyik első képviselője Mo.-on. Édesapjával együtt a nyilasok agyonlőtték a Duna partján. F. m.: Modern grafológia (Bp., 1930; 3., bőv. kiad. 1942; hasonmás kiad. Szeged, 1995); Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei (Nagyvárad, 1932); A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann (Erdélyi Tudományos Füzetek 63. Kolozsvár, 1933); A kolozsvári Szent Mihály templom barokk emlékei (Kolozsvár, 1934); Két kolozsvári főúri barokk palota (Archaeo- lógiai Értesítő, 1934, 119-124.); A gernyeszegi Teleky-kastély (Bp., 1938); Kolozsvári képeskönyv (Bp., 1940); Erdély művészete (Bp., 1941; hasonmás kiad. Bp., 1989); Erdélyi kastélyok (Bp., 1943). írod.: Biharmegye, Nagyvárad Kultúrtörténete és Öregdiákjainak Emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső (Nagyvárad, 1933-1937); Lyka Károly: Egy magyar tudós élete és halála (Új Idők, 1947. 33.); Lővei Pál: B. J. életpályája - Entz Géza: B. J. és az erdélyi kastélyok (in: B. J. emlékkiállítás. Szerk. Adam Biró, Lővei Pál. Bp., 1991); Egy erdélyi művészettörténész munkássága leveleinek tükrében. B. J. levelei Lyka Károlyhoz. Közli Sas Péter (Ars Hungarica, 1995); Gulyás III.: 395.; RMIL I.: 237.; RÚL III.: 98. Dukrét Géza Bíró Lajos (1856. aug. 29. Tasnád - 1931. szept. 2. Bp.): utazó, gyűjtő, zoológus, ento- mológus, etnográfus. - A debreceni Ref. Koll.-ban (1875-től), majd a bp.-i Ref. Teológián tanult (1878— 1879), de tanulmányait megszakította, s nevelő lett Sátoraljaújhelyen. Debrecenben Török József orvos-tanár mellett képezte magát rovarásszá; egy 840 bogárfajt számláló gyűjt.-nyel megnyerte a Debrecen rovarainak összegyűjtésére és rendszerezésére kiírt isk.-i pályázatot. Debrecenben nagy hatással volt rá Pungur Gyula entomológus. Bp.-i tartózkodása idején bejárt az MNM Állattárába, ahol Frivaldsz- ky János ig.-őr segített neki a bogarak meghatározásában. Nevelő Dunaörsön, majd a kiváló zoológus, Chyzer Kornél vm.-i főorvos családjánál házitanító Sátoraljaújhelyen (1880). Chyzer hatalmas könyvtárában képezte tovább magát, és nyelveket is tanult. Chyzer közbenjárására filoxérabiztosként helyezkedett el a bp.-i Orsz. Phylloxera Kísérleti Állomáson (1881-1886). Főként az apró, hártyásszár- nyú rovarokkal foglalkozott. 1883-ban beiratkozott a bp.-i tudományegy.-re. Az országot járva ismeretterjesztő előadásokat tartott a szőlősgazdáknak, szabad idejében szorgalmasan gyűjtötte a bogarakat, és cikkeket közölt a Rovartani Lapokban. Állását kényszerűségből elhagyva tanár Rákospalotán (1886-1888), Kecskeméten (1888-1892), majd visszaköltözött Bp.-re, s alkalmi állásokat vállalt. Szűkös anyagi eszközeiből gyűjtőutakat tett az ország különböző helyein, a Felvidéken, Erdélyben, Horváto.-ban. 60 000 példányból álló gyűjt.-e árából - Fenichel Sámuel példáját követve - az akkoriban szinte terra incog- nitának számító Uj-Guineába indult (1895). A sziget német császári védnökség alatt álló ÉK-i részén végzett természettud.-i és néprajzi gyűjtőmunkát az MNM számára. Új-guineai tartózkodása kisebb megszakításokkal 1895. jan.-tól 1901. dec. 21-éig tartott. Kutatóútját Madang kikötőjében kezdte, s az Astralabe-öböl, Berlinhafen (ma Aitape), a Houn-öböl, a Sattel-hegység és Stephansort vidékén folytatta. Egészségügyi okokból olykor megszakította új- guineai tartózkodását, s felkereste az egészségesebb klímájú É-Ausztráliát, Szingapúrt, Malajziát, Jávát. 1901. dec. végén indult vissza Mo.-ra, s - Ceylon, India, Omán, Egyiptom érintésével - 1902. aug.- ban érkezett Bp.-re, ahol ünneplő fogadtatásban részesült. Útjáról jelentős gyűjt.- eket hozott haza; mind természettud.-i, mind etnológiai gyűjt.-ei az MNM-be (a Természettud ,-i, ill. a Néprajzi Múz-ba)
