Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bielz

96

gimn.-ban tanított (1893-tól), amikor tanári oklevelét megszerezte (1898). Könyvtárszervező, a szabadkai Közkönyvtár- és Múz. Egylet tevékeny tagja, a közkönyvtár könyvtárosa, és a kezdeti időszakban a múz.-i gyűjt. őre. Elkészítette a múz.-ban őrzött kötetek, ill. tárgyak jegyzékét (1901-ig). Nevéhez fűződik az első Szabadka környéki, tud.-os régészeti ásatás; egy Árpád-kori templomot és temetőrészt tárt fel Kelebiánál (1913). Az Archaeológiai Értesítő munkatársa (1902-től). A régészet mellett elismert szaktekintélynek számított a numizmatikában is.

F. m.: Praehistoria. Az ember a történelmi kor kezdetéig (Szabadka, 1901).

írod.: Magyar László: Eletek, iratok. Iratok, életek (Újvidék, 1994); Sto godina Gradske biblioteke u Subotici 1890-1991 (Subotica, 1991); Gulyás III.: 278.

Pejin Attila

Bielz Ede Albert (Eduard Albert) (1827. febr. 4. Nagyszeben - 1898. máj. 27. Nagyszeben): jogász, statisztikus, biológus, tanfelügyelő. - Apja Bielz Mihály ev. lelkész, biológus. - A nagyszebeni jogakad. elvégzése után hivatalnok a csász. és kir. kamarai erdőgazdaságban (1848).

Hadnagyként szolgált a csász. és kir. hadseregben (1848-1850), majd visszatért a civil életbe. A dévai ker.-i törvényszéken fogalmazó (1850), Dobrán ker.-i albiztos, ill. a nagyszebeni pénzügyigazgatóságon fogalmazó (1851). A pénzügymin. nagyszebeni titkára (1869), majd a bp.-i Orsz. Statisztikai Hivatalban miniszteri titkár (1869- től), elnökhelyettese, kir. tanácsosi rangban tanfelügyelő Nagyszebenben és Marosvásárhelyen (1873-1876). Több ízben részt vett az Erdély és Románia határát szabályozó biz. munkájában. Megvakult (1878), de tovább tanult, s Kolozsváron filozófiai doktori oklevelet szerzett (1896). - A természet titkainak megfigyelésébe apja, a gyűjtés és a preparálás fortélyaiba a nagyszebeni Brukenthal Gimn. természetrajztanára, a flórakutató Fuss Mihály vezette be. Erdélyi utazásai során gazdag rovargyűjt.-t, vmint nagy herbáriumot állított össze. Kutatásai kiterjedtek az erdélyi puhatestű- és gerincesfaunára is. Tekintélyes mennyiségű egzotikus fajt is tartalmazó rovargyűjt.-ét a nagyszebeni Siebenbürgi- scher Vérein für Naturwissenschaften zu Her- mannstadt vásárolta meg (1858); ez a mai Ter- mészettud.-i Múz. első jelentősebb gyűjt.-e. Cserék révén jelentős puhatestű anyaggal gyarapította az MNM-et és néhány hazai magángyűjt.-t. Csiga- és kagylógyűjt.-e a M. Állami Földtani Int.-be került (1886). Több kat.-t adott közre Erdély ásványairól és faunájáról (1887-1889). Néhány utazási kézikönyvet és földrajzi munkát is írt. Cikkeit a Transsylvania, az Österreichische Revue, az Erdélyi Múzeum Évkönyvei, a Természet, a Jahrbuch des Siebenbürgische Karpathen-Vereins stb. közölte. -A Nagyszebenben megjelenő Transsylvania periodische Zeitschrift für Landeskunde c. hetilap szerkesztője (1861-1863). Kir. tanácsos. - Az MTA 1. (1873), a Bécsi Tud.-os Akad., a Belga Kir. Akad. tagja. A szász Erdélyi Természettud.-i Egylet elnöke (1866-tól).

F. m.: Beitrag zur Kenntnis der siebenbürgischen Land- und Süsswassermollusken (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, 4., 1853, 113-124., 162-165.); Karte der Verbreitung der Salzquellen und des Steinsalzes (Hermannstadt, 1854); Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens (Hermannstadt, 1857); Vorarbeiten zu einer Fauna der Land- und Süsswassermollusken Siebenbürgens (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, 10., 1859,3-16., 19-25.; 11., 1860,49-52., 60-68., 114-116., 133-140., 143-164., 199-204., 220-228., 250-252., 288-296.; 12., 1861, 13-16., 34-36., 50-52., 63-68., 83-100., 115-116., 131-132., 146-148., 163-164., 176-180., 185-196., 208-227.; 13., 1862, 19-20., 33-36., 50-52., 69-72., 81-84., 92-96., 113-116., 135-136., 152-153., 170-172., 191-196., 218-227.; 14., 1863, 12-20.); Beitrag zur Geschichte und Statistik des Steuerwesens in Siebenbürgen (1861); Verzeichniss der Mollusken- und Verzeichniss der Land- und Süsswasser-Mollusken des österreichischen Kaiserstaates (1865); Fauna der Virbelthiere Siebenbürgens (Hermannstadt, 1867); Adatok Kolozsvár csigafaunájához (Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Természettudományi Értesítője, 4., 1870, 97-99.); Reisehandbuch für Siebenbürgen (1881); Siebenbürgen. Ein Handbuch für Reisende... (1885; 1899); Siebenbürgens Käferfauna (Hermannstadt, 1887).