Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Beretzk 88 vében. Megalakulásától (1950) vezette a Deb­receni Népi Együttest, amelynek haláláig elnöke volt. Koreográfiáit nem csak Mo.-on, hanem a határon túl is jól ismerik; közülük nyomtatásban is megjelent a Hortobágyi pásztortáncok, vmint a Rábaközi verbunk és dús. - A néprajztud.-ok kandidátusa (1983). - Pro Urbe Debrecen kitüntetés, Életfa-díj (1992). F. m.: A debreceni cifraszűr (Bp., 1955); Népi díszítő- művészet Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1955); A nádudvari fekete kerámia (Debrecen, 1965); Rozsá- lyi népmesék (Bp., 1967); Afurtai hímzés (Debrecen, 1968); Arra van egy kőhíd rakva... Hortobágyi és haj­dúsági pásztortörténetek (Bp., 1982); Betyárok nyo­mában (Debrecen, 1990). írod.: Búcsú B. A.-tól (Hajdú-Bihari Napló, 1993. 282. sz.); MNépLex I.: 260.; Magyar és nemzetkö­zi ki kicsoda 1994: 94. Tóthné Horváth Ildikó Beretzk Péter, vízaknai (1894. okt. 23. Szeged - 1973. jún. 9. Szeged): szülész, nő­gyógyász, ornitológus. - Kálvinista lelkész családtagjai Erdélyből - a dunántúli Szent- gálon át - kerültek Szegedre. - A kolozsvári tudományegy. Orvosi Karán megkezdett ta­nulmányait (1912-1914) katonai szolgálata miatt félbe kellett szakítania, s végül a bp.-i tudományegy.-en szerzett ált. orvosi okleve­let (1918-1920). A szegedi tudományegy. szülészeti és nőgyógyászati klinikáján egy.-i tanársegéd (1920-1924), majd a szegedi MÁV ig. főorvosa (1924-1967). A II. vh. ide­jén Kőrösmezőn teljesített katonaorvosi szolgálatot. Orvosi hivatása mellett szabad idejében ornitológiái és lepidopterológiai kutatómunkát végzett, gyűjtött és preparált. Madártani ismereteit Greschik Jenőnél, az MNM ornitológusánál és Vasvári Miklós­nál, a Madártani Int. munkatársánál bővítet­te. 1930. aug.-tól rendszeresen vadászati naplót vezetett. Eredményei kimagaslóak a szegedi Fehér-tó madárvilága és a sziki élő­helyek kutatásában (1932-től). Tevékenysé­ge úttörő a természetvédelem területén is; javaslatára a Fehér-tavat városi védterületté nyilvánították (1934), majd - az Orsz. Ter­mészetvédelmi Tanács megalakulása után - orsz. jelentőségű védett területté minősítet­ték át (1939). Elsőként mutatott rá a szikes tavi élőhelyek állapotmegőrző természetvé­delmi kezelési módjára. Részt vett az Állat­védő Egyesület szervezésében, a TIT kereté­ben - az országban elsőként - Madártani Szakkört szervezett (1963). Egyike a hazai madárfényképezés megindítóinak. Kutatta a madárfertőzéseket is. Több száz példány­ból álló madár-, vmint lepkegyűjt.-ét a sze­gedi Móra Ferenc Mwz.-nak adományozta (1953). Az 1960-as években részt vett a veszprémi múz. által megindított Bakony- kutatásban, a szegedi egy. által kezdemé­nyezett Tisza-kutatásban, vmint a Szegedi Akad.-i Biz. által szervezett szikeskutatá­sokban. A Nemzetközi Vízimadár Kutató Iroda (IWRB) m. tagozatában a partimadár részleg irányítója, a Nemzetközi Madárvé­delmi Tanács (ICBP) m. tagozatának tagja. A szegedi tudományegy.-en egy.-i magántaná­ri képesítést szerzett (1948), címzetes egy.-i tanár (1964). Publikációinak száma több mint 350. A Madártani Int. „rendes megfi­gyelői" (1939), „rendkívüli tagsági" (1945) oklevéllel tüntette ki. A M. Ornitológusok Szövetségének dísztagja. - A biológiai tud.- ok kandidátusa (1952). - Herman Ottó-em- lékérem (1944), a szegedi egy. József Attila- emlékérme (1968). F. m.: A szegedi Fehértó madárvilága (Aquila, 51-54., 1947,51-80.); A Fehértó (Tiszatáj, 1., 1947. 3., 4-44.); A fehértói rezervátum biológiai jelentősége (Móra Fe­renc Múzeum Évkönyve, 1956,147-154.). írod.: Keve, A.: In memoriam Prof. Dr. B. P. (Aquila, 80-81., 1975, 315-317.); Gulyás II. 1135.; MÉL III.: 76.; RÚLII.: 873. - Bibi.: Jakab Béla: B. P. munkássága (Szeged, 1995). Bankovics Attila Berger Salamon (1858 Trencsén vm. - ?): nagykereskedő. - Életéről keveset tudunk. Zágrábban élt (1885-től). Udvari szállító, ke­reskedelmi kamarai tanácsos, a kir. kereske­delmi és váltótörvényszék tanácsosa. Sokat tett a népművészet megőrzéséért. A házi­ipar fellendítésére szövőtanf.-ot szervezett; háziipari keretek között tanította meg a lá­nyokat, asszonyokat a textilszövésre, hím­zésre, a régi technikák és motívumok elsajá­títására. M. és délszláv (horvát, szlavón, dalmát, bosnyák) textilkollekcióját az Ipar- művészeti Mwz.-nak ajánlotta fel. A múz. ak­kori ig.-ja, Radisics Jenő min.-i felterjeszté­sében kitüntetését javasolta a háziipar terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom