Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
85 Beöthy dolgozó Grünwald Fülöppel. Mindhárman túlélték a háború utolsó hónapjainak szörnyűségeit, a múz. épületének kedvező elhelyezkedése pedig sok embernek nyújtott életmentési lehetőséget. A háborúban súlyosan megrongálódott épületet 1948-ra sikerült helyreállítani. Addigra az MNM pincéjéből előkerültek a nyilasok által elrabolt műkincsek is, így a múz.-ot 1947. júl. 4-én újra megnyitották. Az ig. ismét Naményi Ernő, majd az ő külföldre távozása után Grünwald Fülöp lett. Ezekben az években---számos egyéb tevékenysége mellett - már rendszeres és egyre fontosabb munkákat végzett a gyűjt.-ben. A Zsidó Világkongresz- szus háború után megalakult mo.-i tagozatának osztályvezetője (1945. máj. 9.-1953); a Sztálin kezdeményezte zsidó orvosper mintájára a m. kormányzat által indított zsidóellenes koncepciós perek egyikében, cionista összeesküvés vádjával letartóztatták. Kiszabadulása után a Rabbiszeminárium könyvtárában dolgozott, de a múz.-mal továbbra is állandó kapcsolatban maradt. Megtervezett és létrehozott egy teljes termet betöltő, nagyméretű táblákon eredeti fotódokumentumok és hivatalos iratmásolatok segítségével a két vh. közötti mo.-i antiszemitizmust a végkifejlet borzalmáig bemutató kiáll.-t (Szolgaságból a szabadságba címmel), amelynek anyagi hátterét is ő teremtette meg a Conference on Jewish Material Claims Against Germany Kulturális és Nevelésügyi Osztályával kialakított kapcsolatai révén. 1963-ban átvette Grünwald Fülöptől a múz. ig.-i posztját. Addigra neve nemzetközileg is ismertté vált a különböző országokban tartott előadásai és több száz, a külföldi lapokban is megjelent publikációja nyomán. A múz.-ban sok mindent átrendezett, és ideiglenes kiáll.-oknak is helyet biztosított; ilyen volt pl. a prágai Zsidó Múz.-tól kölcsönkapott gyerekrajzsorozat is, amelyet a theresienstadti láger 6-10 éves lakói készítettek (1966). 1967-ben Perlmutter Izsák festményeinek jelentős részét mutatták be, az MNG-ből kölcsönkapott anyaggal kiegészítve. A magyar holocaust c. tárlat érdekes és értékes dokumentumokkal mutatta be a Mo.- on élő zsidók történetét a III. sz.-tól napjainkig; ennek anyagát a tel-avivi Bét Hatfucot bocsátotta rendelkezésére (1984). A zsidó emancipáció 125. évfordulója alkalmából rendezett kiáll. (A magyar zsidóság története, 1988) mintegy 80%-át is ~ adta a TIT Stúdiójának. Valószínűleg nemzetközi ismertségének és elismertségének köszönhető, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal eleget tett kérésének, és jelentős összeget adott a múz. egyre romló állapotú II. emeletének rendbehozatalára. A munkában részt vett a Művelődési Min. és a Központi Múz.-i Igazgatóság is, amelynek szakemberei méltóbb környezetet teremtettek a kiállított tárgyak bemutatásának is. (A múz. sokszor változtatta nevét - éppúgy, mint fenntartója, a Pesti Izr. Hitközség, utóbb M. Izraeliták Orsz. Irodája, Mo.-i Zsidó Hitközségek Szervezete -, általánosan használt elnevezése mindig Zsidó Múz. maradt.) A m. holokauszt képi dokumentációjából kiáll.-t szervezett és rendezett Párizsban, vmint Tel-Avivban. Igyekezett az aktualitásokat is rögzíteni; pl. az Eichmann-per lezárása után azonnal tablót készíttetett a hírhedt SS-tiszt életéről, tevékenységéről és az ítéletről. Múz.-i tevékenysége mellett is foglalkozott a m. zsidóság történetének kutatásával, különös tekintettel az 1920-tól 1945-ig terjedő időszakra. Legjobban az 1944. márc.-ban kezdődő egy év eseményei késztették írásra. Az eseményeket mindig az okok és okozatok szigorú rendjébe állítva mutatta be. Ebben a munkában főként a történész Karsai Elek volt segítségére. Közös művük, a Vádirat a nácizmus ellen három kötetben, több mint 1400 oldalon dokumentumok (törvények, újságcikkek, helyi rendeletek, fotók stb.) sorozatával mutatja be a m. történelem szégyenteljes eseményeit. ~ Scheiber Sándorral, a Rabbiszeminárium ig.-jával közösen Szelényi László fotóival illusztrált könyvet állított ösz- sze A Budapesti Zsidó Múzeum címmel. F. m.: Serdülő leányok emlékezete (Bp., 1936); Lélektani tanulmányok. I—II. Társszerző (Bp., 1938); Vádirat a nácizmus ellen. 1-2. Többekkel (Bp., 1958-1959); Zsidó ünnepek. Ámos Imre 14 eredeti metszete. P. Brestyánszky Ilonával (Bp., 1986); A Budapesti Zsidó Múzeum (Bp., 1988; angol és német nyelven is); The History of Jewry in Hungary (Bp., 1988). Irod.: Szinnyei II.: 1154.; RÚL II.: 805. Porscht Frigyes Beöthy Zsolt, szlováni (1848. szept. 4. Buda - 1922. ápr. 18. Bp.): író, irodalomtör
