Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

291 Fügedi csűrben tanított, a nagyszebeni ev. gimn. ta­nára (1837-től), konrektora (1854-től). Fe­nyőfalván (1861-től), majd Nagycsűrben ev. lelkész és az erdélyi szupenintendencia vi­káriusa (1878-tól haláláig). - Botanikai mun­kásságának határozott célja Baumgarten munkájának folytatása, az erdélyi flóra rész­letes feltárása és széles körben való megis­mertetése volt. Nagy hangsúlyt fektetett a szász, a m., a román és a német növényne­vek összegyűjtésére is (1848). Növénygyűj­téseit és kutatásait a nagyszebeni ter- mészettud.-i egyesület keretében végezte, de biztatást és megbízást Erdély flórájának megírására Haynald Lajos erdélyi püspök­től és mecénástól kapott. Kortársa és anta- gonistája volt Schur Ferdinándnak. Különö­sen a florisztikai adatok összegyűjtésére, a szakirodalom lelkiismeretes regisztrálására törekedett. Kevés új fajt írt le (pl. Hepatica transsilvanica Fuss [erdélyi májvirág], 1850). A Herbarium Normale Transsilvanicum cen- turiáinak szerkesztője és kiadója (1862­1872), amely Bécs, Pest-Buda, Boroszló (Breslau), Gyulafehérvár, Kolozsvár és Nagyszeben herbáriumai számára készült, s benne a legnagyobb részt (803 számot) ma­ga gyűjtötte. Fő műve a Flora Transsilvaniae excursoria (1866), amelyben, az újításoktól idegenkedve, az erdélyi flóra szétszórt ada­tainak gondos összegyűjtésével 3478 nö­vényfajt sorolt fel. - Az Erdélyi Természet­tud.-i Egyesület (Sieberbürgischer Verein für Naturwiessenschaften) alapító tagja (1849). - Gazdag növénygyűjt.-ét és könyv­tárát a nagyszebeni Természettud.-i Egyesü­letre hagyományozta, egy kisebb (kb. tíz­ezer fajt számláló) herbáriuma a nagyszebe­ni ev. gimn. tulajdonába került. F. m.: Indices ad ]. C. G. Baumgarten Enumerationem stirpium Transsilvanicarum curante (Cibinii, 1846 [I860]); Ueber eine neue Hepatica (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, 1,1850); Bericht über den Stand der Kenntniss der Phanerogamen-Flora Sieben­bürgens (A nagy-szebeni Gymnasium Programm- ja, 1853); Flora Transsilvaniae excursoria (Cibinii, 1866). írod.: Kanitz Ágost: F. M. (Magyar Növénytani Lapok, 7., 1883. 78.); Bielz, Eduard Albert: Nek­rolog zum Gedöchtniss... Michael Fuss (Verhand­lungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, 1884); Gom- bocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936); Schneider E.-Stamp, M. H: Societatea Ardeleana de Stiinte Naturale din Sibiu in cei 100 de ani de Existenta (Muz. Brukenthal, 1970); Szinnyei III.: 853-855. Kovács J. Attila Fuszek Rudolf (1882. jan. 20. Bp. - 1941. máj. 29. Monrovia, Libéria): orvos, néprajzi gyűjtő. - A bp.-i tudományegy.-en szerzett orvosi oklevelet (1903). Uo. az I. sz. Kórbonc­tani Int.-ben gyakornok (1903-tól), majd ta­nársegéd (1905-1908). Elvégezte a hambur­gi Tropisches Institut (Institut für Schiffs­und Tropenkrankheiten) trópusi betegségek gyógyítására szervezett tanf.-át (1908-1911). Kolumbiában hajóorvosként dolgozott, Ka­merunban (1911), majd ismét D-Amerikában küzdött a járványos betegségek ellen (1912). 1913-tól Monroviában (Libéria) dolgozott; Libéria akkor egyetlen orvosaként és gyógy­szerészeként, majd egészségügyi ig.-jaként (lényegében miniszterként) bejárta az egész országot, létrehozta az ország első kórházát (1922). Nagy és értékes néprajzi gyűjt.-t ho­zott létre, amelyet bp.-i látogatásakor (1937) a Néprajzi Mwz.-nak ajándékozott. A gyűjt, mintegy 700 eredeti, hiteles tárgyból áll. Második hazalátogatásakor (1939) kameru­ni és libériái (dan-kran) művészeti, vmint néprajzi gyűjt.-t ajándékozott a Néprajzi Múz.-nak. Végső nyughelye, haza nem szál­lított gyűjt.-einek, vmint afrikai naplójának sorsa ismeretlen. írod.: Borsányi László: A nyugat-afrikai dan-kran művészeti stílusegység elemzése (A Magyar Nép­rajzi Múzeum dr. F. R.-féle libériái maszkgyűjte­ménye alapján) (szakdolgozat, ELTE Folklore Tanszék, 1969); Kálmán Gy: Liberia egykori ma­gyar minisztere, F. R. dr. (Orvosi Hetilap, 1984. ápr.); Borsányi László: Dr. F. R. The Tracing the Career of a Forgotten Hungarian Doctor und Ethnologist (Africana Budapest, 2., 1986); MÉL I.: 550.; MUL: 129-131. (téves halálozási adat: ápr. 30.0; RÚL. VIL: 725. Kodolányi János, ifj. Fügedi Márta (1949. dec. 21. Eger - 2000. jan. 30. Miskolc): tanár, etnográfus. - Férje Dobrossy István történész, muzeológus, levéltárigazgató. - A debreceni KLTE-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom