Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
V. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1992. első félévi működése (57-63. sz.)
Éri István röviden és tényszerűen értékelte a visszaküldött kérdőíveket. Az ülés napjáig 155 lap érkezett vissza a kiküldött 1500-ból, ez nyilvánvalóan növekedni fog. A PT tagjainak közel egyhar- mada (58) fő válaszolt eddig, 50 fő újonnan jelezte belépési szándékát, míg a többi egyesületen kívül kíván a munkában részt venni. A 9 fő téma valamennyi pontjára van jelentkező. Azonban kb. 60-70 között van azok száma, akikre mint közreműködésre jelentkezőkre tényleg lehet számítani, ugyanis sokan „túl sokat” vállaltak. Majd ha a munka megindul és terjed a híre, úgy nyilván növelhető ez a létszám. A lényeg az, hogy valamennyi munkacsoport beindulhat. Legfeljebb az erők összpontosítása érdekében egyes témákat össze lehet és kell is kapcsolni. Ezt azonban és a fontossági sorrendet már a munkacsoportoknak kell kialakítani. Fontos szempont, hogy egy jelentkezőt sem szabad kizárni a munkából, s az elvégzett munkájának eredményét publikussá kell tenni. Ez lenne a szakma érdeke is, - sajnos, hogy megszűnt a szakma folyóirata, s a MÚZEUMI HÍRLEVÉL nem igazán alkalmas nagyobb lélegzetű írások közlésére, viszont kiválóan alkalmas egy elütő színű betétlappal a PT híreinek közlésére. Ezek után kitért a MAMUSZ és a PT’ viszonyára: az alapvető célkitűzések hasonlóak, a szervezeti felépítés eltérő. Acél érdekében viszont nyilván kellene keresni az együttműködés lehetőségeit és pl. mint tanácsadó testület együttesen fellépni a minisztériumnál. Sok olyan kérdés van, amely ezt igényelné, pl a közalkalmazottak jogállása, átszervezések, ügyrendi kérdések, vezető váltós, képzés-továbbképzés vagy éppen a közalkalmazotti tanácsok működésének segítése. Darkó Jenő hozzászólásában hangsúlyozta a munkacsoportok sürgős összehívásának fontosságát és méginkább a végzett munka állandó nyilvánosságának biztosítását, hogy ösztönözze a kollégákat csatlakozásra. Fontos a decentralizált működés is. A munkacsoportok felállása és eredményes működése szolgálhat alapul az ez évi közgyűlés programjához. Ezért ennek összehívását csak szeptcmlxir- október hónapban tartaná szerencsésnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terület jövőjét leginkább meghatározó múzeumi törvény létrehozásánál lenne a legnagyobb szükség a PT, illetve az ezzel foglalkozó munkacsoportok közreműködésére. Ebben a kérdésijén a királyvíz szerepét tölthetné Ijc a IT. Kiss Ákos az etikai kérdések felvetését tartja elsődlegesnek, hisz a múzeumi terület tele van öröklött vezetőkkel és problémákkal. Jellemző, hogy bár még van múzeumi törvény, mégis az anarchia tünetei mutatkoznak. Véleménye szerint a PT-nak minden közös probléma ellenére el kell határolnia magát a MAMUSZ-tól. A továbbiakban a hozzászólók a gyakorlati teendők megfogalmazását kérték. így Selmeczi Kovács Attila, Kodolányi János, Éri István. Eszerint:- az egyes munkacsoportok elnökség által javasolt vezetőinek összehívása;- az egyes munkacsoportokba jelentkezettek névsorának szétküldése az érdekeiteknek;- a munkacsoportok és a felkért vezetők összehívása még a nyári szabadságok megkezdése előtt;- a munkacsoportokon belül a feladatok meghatározása és sorolása;- az állandó publicitás megteremtése (pl. MII);- a PT tagság számára beszámolók, vitaülések szervezése;- a közgyűlés megszervezése legkésőbb október folyamán;- javaslat az új választmány tagjaira a munkacsoportok véleményét is figyelembevevő. Bezzeg Mária egyetértve az elhangzottakkal, rendkívül sürgősnek tartotta a munka megkezdését, hogy javuljon a múzeumügy helyzete, amely megítélése szerint rendkívül rossz. A külföldi tapasztalatok éppen ellenkező tendenciát jeleznek, mint ami itthon jelentkezik. Erre utaló intézkedések: a KMI megszüntetése, az egyetlen szakmai folyóirat leállítása, a posztgraduális képzés hiánya slb. Lépni kell ezen körülmények megváltoztatása érdekében, ennek egyik módja a munkacsoportok tevékenységének beindítása és ezen keresztül a múzeumi szakmai közélet megteremtése. Erre gondolva valamennyi kolléga számára előadássorozat kezdődik a Hadtörténeti Múzeumban június 15-én, aktuális szakmai problémák felvetésére és megvitatására. Erre természetesen meghívják a FF tagjait is. Környei Attila a képzés (muzeológus és restaurátor) és továbbképzés fontosságáról beszélt. Hangoztatva, hogy a tanulás részint véd a munkanélküliség ellen, részint fontos a múzeumtóin dolgozók egyenrangúsága szempontjából (Id. muzeológus kontra restaurátor elismertsége). Matskási István sajnálatosan állapította meg a tényt, hogy bár több érdekvédelmi szervezet is működik a területen, hatásuk mégsem érvényesül sem az irányításban, sem az adott munkahelyen. Éppen ezért nagyon időszerű lenne létrehozni egy valóban hatékony szervezetet pl. a MAMUSZ és a 64
