Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
VI. Észrevételek a múzeumi törvénykoncepcióhoz (64-88. sz.)
elősegítésére. Ez elégtelen. Pénzügyi törvények egész sorában (befektetési, adó, illeték, vállalkozási) egyéb haszonrendeltetésű törvényekben kell megteremteni a törvényes szabályozását annak, hogy érdemes legyen támogatni ezt a tevékenységet, s invesztálni a múzeumi fejlesztésekbe. A „Szankciók” fejezet elé, ezért a „Támogatások, kedvezmények” fejezet építendő be. Ez rendelkezhetne a központi támogatások, a máltai egyezmény értelmében létrehozandó pénzalapok felhasználásáról a múzeumi normatívák alapján. Műtárgycentrikusan, függetlenül attól, hogy a múzeum milyen besorolású és tulajdonú. Végezetül egyetértek Kiss László főigazgató-helyettes úr és a Pulszky Társaság észrevételeivel a szakmai irányítás és ellenőrzés mögé állítandó ún. kettős finanszírozás beépítésével. 84. Környei Attila (Soproni Múzeum): Rövid hozzászólásom a tervezethez 1. Általános megjegyzések: A törvény megjelenését követő féléven belül legyen rendelet, ebben is érvényesüljön a múzeumok véleménye. Fölvetődik a kérdés: a leendő rendelethez most szóljunk-e hozzá, vagy majd annak idején. Véleményem: a második. 2. Valamiképpen visszacsempészni a múzeumok autonómiáját és a gyűjteményegyetemet. Alapvető kritérium: a) Szakmai és gyűjteményi kérdésekben a miniszter csak a Múzeumi Tanács egyetértésével gyakorolhatja felügyeleti jogát, sőt egyes ügyekben felügyeleti joga csak a Tanácsnak van. b) Tehát a Múzeumi Tanács nem egyszerű tanácsadó testület, több annál. Tagjai: a nemzeti múzeumok főigazgatói (ezek közé hetediknek fölvenni az Országos Műszaki Múzeumot) + a múzeumok összessége állal választott 6-8 múzeumi szakember, + a miniszter által fölkért 3-4-5 külső szakértő, akik között szerepeljen az MTA és a pesti egyetem embere, c) Szakfelügyeletet, szaktanácsadást csak a nemzeti múzeumok látnak el, személy szerint a főigazgatók. Ok bízzák meg a szakfelügyelőket, esetenként és szükség szerint nemcsak a saját múzeumuk alkalmazottait. De a feladat és a jogkör személy szerint hozzájuk van rendelve, tehát az így megbízott „külsős” az ő utasításuk szerint jár el és nekik jelent. Ez a szakfelügyeleti rendszer mindenfajta muzeális gyűjteményben és minden muzeológiai kérdésben illetékes az ország egész területén, a tulajdonostól-fenntartótól függetlenül, d) Az „elidegeníthetetlenséget” kimondani minden közgyűjtemény egészére, beleértve az állami és az önkormányzati — talán egyházi is - múzeumokat. Illetve erősen korlátozni az itt elhelyezett műtárgyak forgalmát, a Múzeumi Tanács engedélyéhez kötni. 3. Mindenképpen megtartandónak tartom a „megyei múzeumot”, következésképpen az eddigi „állami” múzeumok megyei szervezettségét. Csak így érhető el hogy a muzeologia minden szakmai és „hatósági” feladatában hiánytalanul lefedjük az ország egész területét. Azaz a műtárgy- és műtárgy- gyűjtemény szabad tulajdonlásának elismerése mellett gondoskodni kel! arról, hogy állami-önkormányzati „profi” múzeumokra háramoljon a muzeologia minden lényeges feladata és ezeknek módjukban is álljon e feladatokat ellátni - ami csak jogilag is elismert külön státusban és egységes szervezetben képzelhető el. II. Kisebb megjegyzések 4.0. 5. bek.: elidegeníteni a miniszter (MT) tudtával, az országból kivinni engedélyével lehet... 6.0. 1. bek.: „magánszemélyek tulajdonában” helyett: a nem közgyűjtemény tulajdonában lévő... 6.0. 2. bek.: erről a MM és a PüM közös rendeletben intézkedik... 1. sz. melléklet: A megoldás, kiegészítve azzal, hogy „napjainkig”... 2. sz. melléklet: Állami múzeumok B megoldás? 2. sz. melléklet 3. o. Magángyűjtemény lehet múzeum? utolsó előtti bek.: elhelyezéséről a Múzeumi Tanács,a szakfelügyelet egyetértésével gondoskodik... utolsó bek.: Kutatási engedélyt a múzeumvezető nem adhat, hanem köteles adni. Pontosan meghatározandó, mely esetekben tagadhatja meg, vagy korlátozhatja a kutatási engedélyt (pl. szerzői jogvédelem stb.). 104
