Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 3. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 71 előkészítő természetű. Max Zo'lingernek a tudomány pedagógiai kezelésére, a tanulónak biológiailag meghatározott felvevőképességéhez való alkalmazkodásra vonatkozó követelését különösképpen szem előtt kell tartani a világnézeti tárgyakkal kapcsolatban. A cél nem az, hogy egy szent és sérthetetlen rendszerbe foglalt idegen gondolalvilágot erőszakoljunk a tanulóra, hanem az, hogy megláttassuk vele a Biblia élő tartalmát azért, hogy bekapcsolódhassák a Bibliából áradó élet áramkörébe. Ha az ember szükségét érzi is annak, hogy a maga fogalmazásában dogmatikai rendszert készítsen az Isten kijelentéséből; tudnunk kell, amit Pál tudott, hogy csak rész szerint van bennünk az ismeret (I. Kor. 13 : 12). A Biblia a maga igazságaival élet- teremtő erőt jelent ; nem szabad belőle, holt fogalmakkal herbáriumot csinálni. A protestáns gimnázium másik propädeutikus feladata a tanuló emberi természetével függ össze. Ha Goethe szerint az igazság nincs összhangban emberi természetünkkel, annak az iskolának, amelyik a tanulót a legmélyebb igazságok későbbi megértésére és átélésére akarja előkészíteni, csak az a célja lehet, hogy ránevelje növendékét arra, hogy a saját „Én“-jének alázatos és szigorú kritikusa legyen. Mindannyiunk számára szól az előadás sokatmondó és szívenütő befejező mondata : „Darum hängt der Erfolg der protestantischen Gymnasien weniger von dem ab, was ihre Lehrer lehren, als von dem, was sie sind, weniger davon, ob sie recht haben, als davon, ob sie recht sind, d. h. ausgerichtet auf die biblische Zielsetzung : zuerst die Ehre Gottes, dann die Persönlichkeit des Schülers, zuletzt die Sachwerte.“ Debrecen. Ferenczy Károly. HAZAI IRODALOM 1 Makkai Sándor: Szukád vagy. Révai. Budapest, 1943. A regény meséje : az ifjúság szabadságharca - - önmagáért. Ernyei Tamás először az iskolai kötelékektől való megszabadulásban véli megtalálni a szabadságot, aztán a testiség felszabadulásában, míg végül — nehéz küzdelmek után az ifjúkori eszményeket, a Szép Kisértetet megszemélyesítő Izukában megtalálja önmagát s lelke felszabadulását. A küzdelem egyúttal : Ernyei- harc is : „erőnk szerint a legnemesbekért“. Közben Tamás egész ifjúkori élete lezajlik előttünk. Látjuk középiskolás éveiben, átéljük egyetemi hallgatóságának idejét, tanári pályájának megkezdéséig és házasságáig. A regény önmagában zárt egész, de eszmeileg szorosan összefügg az Ernyei-történetek előbbi részeivel. Makkai nagy családregénye nem egy család biológiai fejlődésének vagy hanyatlásának tükre, hanem egy nemes eszmények tüzét melengető kis közösség harca ideáljaiért, harc a múlandóság legyőzéséért, a Szép Kísértetért. Vannak, akik megsebesülnek vagy összetörnek a harcban, mint Róland vagy Ádám, de el nem züllenek, s vannak, akiknek sikerül kivívni a győzelemét, mint Tamás apjának s neki. A mese simán és színesen omló fonalára Makkai a múlt világháború előtti másfél évtized egész magyar életét felfűzte gazdag bőségben omló képekben. Ott hullámzik a lapokon az enyedi „kollégyom“ középiskolás diákjainak élete a kisváros vidékies keretében. X nagyvárossá fejlődött Kolozsvár a maga kavargó, városias életével. Tamás internátusának, a teológiai internátusnak, az egyetemnek a világa a bennlakók, a hallgatók, a professzorok színes, memoirszerűen élethű ábrázolásával. Betekintést kapunk a kávéhúzak, a színház, a mulatók forgóajtajai, függönyei mögé, az újságírás, a készülő új magyar politika műhelyeibe, megismerkedünk szabadkőművesekkel, a „polgári radikalizmus“, a Galilei-kör képviselőivel, hallunk Ady költészetéről, s Kolozsvár utcáin találkozunk Tisza István impozáns alakjával. Tanúi vagyunk a leánygimnázium első lépéseinek. Átsuhan a regény lapjain az elkövetkező
