Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 3. szám - Dr. Csinády Gerő: Adattanítástól a korszerű földrajztanításig
54 Dr. Csilládij Ge.rő: Adattanítástól a korszerű földrajztanításig. s ha az irodalmi alkotásokból a reális során nem tud kibontakozni a szenvedő, viharélő, mindig egy és mindig változó emberi szellem? Ha a gyermek lelke nem fogja fel a római jellemszilárdság, az igazi virtus Romana nagyszerűségét, ha nem sajdul át rajta később is, évek múltán, a latin líra, ha nem épül fel előtte minden órán Róma, akkor hasztalan munkát végzett esztendőkön keresztül. Hogy a világ, különöskép pedig nemzetünk mit köszönhet a latin kultúrának, azt itt, Pannónia és Dácia földjén felesleges magyaráznunk. Világunk szegényebb volna Róma nélkül, ezért elsőrendű pedagógiai probléma a latin nyelv középiskolai tanításának lehető legsikeresebb megoldása, mert itt áll vagy bukik sorsa. A nemzedék, mely latin nélkül nőne fel, vagy helytelen szempontok irányításában ferde képet kapna a klasszikus kultúra súlyáról és jelentőségéről, számos, egyetemes emberi, magasabb nézőpont, tiszta esztétikai élmény megismerését mulasztaná el, melynek birtokába a helyes irányú klasszikus nevelés segítené. A tanuló-anyag, mely grammatikai fokon a tanár elé kerül, még könnyen alakítható, s tulajdonképpen itt dől el, hogy át tudja-e adni az osztály egészének a latin kultúrát olyan módon, hogy a logika eredményeinek felhasználásával, egyelőre még csak a régiségtan és nyelvtan bevonásával, az tiszta lelki átéléssé váljék, s általa elkészüljön az alap a gyermek lelkében a felső osztályok magasrendű szellemi élményeinek befogadására. Egyszóval itt dől el, hogy a nyelvtani, régiségtani, végül pedig irodalmi órák során úgy tudja-e élményesíteni tárgyát,mogy a tanult egység a diákok diákéletében, a kész embert pedig egész életútján elkísérje. (E kérdés gyakorlati megoldásának szemléltetésében legyen szabad az 1942—43. iskolai évben tartott nevelésügyi értekezleten a figyelemfelkeltés és az esztétikai nevelés témakörében épp a modern latin tanításról tartott, számos gyakorlati példával illusztrált előadásomra hivatkoznom.) A feladat nem megoldhatatlan: megfelelő légkör csodálatos talajt teremt a látszólag „holt" nyelvnek, újra élővé teszi. S ha a célt elérte, ha minden szava a rég letűnt világ eseményeit élő valósággá varázsolta a gyermek előtt, megvillanthatja a logika hideg fényét is — szüksége lesz rá. Űj egységet, új képsorozatot kell rendszereznie, egy már meglévő egységhalmazba, képsorozatba kapcsolnia. Bő alkalma lesz rá, hogy felosszon, tagoljon, rendszerezzen, hogy megmutassa minden dolog őstalaját s a szerteágazó, mégis eltéphetetlen összefüggéseket. Lélektan vagy logika? Egyik sun.a másik nélkül, a lélektan megkönnyíti a logikai megfigyelésekhez vivő utat, a logika megtisztítja az eredményt minden feleslegestől. Ház nem épül fel állványok nélkül, főleg, ha évezredek romjaihól vesszük az építőanyagot: képzelet és érzelem jó támaszték, ha tiszta értelem is az alap. Az építőmester jól vigyázzon : fiatal lélek járja be majd az épületét, idő kell hozzá, míg látása felfogja a tiszta formát. Lélektan és logika egyforma sikerrel, egyforma eredménnyel edzi hozzá a gyermek szemét, de csak ha együtt járnak. Egymás nélkül sohse viszik sikerre a tanár munkáját. Hódmezővásárhely. Dr. Szabó Magda. Adattanítástól a korszerű földrajztanításig. A leíró földrajz tanításának iskoláinkban három változatát figyelhetjük meg. Nem a módszeres eljárás eltéréseire gondolok, de különbség van az anyag kiválasztásában, felépítésében és értékelésében, ami részint a tanár egyéniségének és képzettségének következménye, részint az elérendő cél különböző felfogásából ered.
