Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Csanády Sándor: Küzdelem az érdemi osztályzásért
Csanádi) Sándor : Küzdelem az érdemi osztályzásért. 36 Módosító tényezők és körülmények lehetnek : a tanári testület hirtelen és gyökeres változása, új igazgató, az iskola érdekterületén megszűnő vagy más iskola megnyílása, mellyel legtöbbnyire együttjár a tanulók társadalmi és szellemi színvonalának változása is. Szükség esetén hivatalos tényezők is emelhetik az osztályozás szintjét. Enyhíthetne is. Az iskola egyéni mértéke az időnek és a tanári testület egyetértő működésének az eredménye, s kívánatos, hogy az ok nélkül ne változzék. Az iskola osztályozó mértékének és egyéb szokásainak, hagyományainak változatlansága a hitfelekezeti iskolákban kétségkívül inkább megtalálható, mint az állami iskolákban. Ezekről a dolgokról bőven szólottunk a Prot. Tan. Szemle 1935 március havi számában közölt: „Az állami ' és hitfelekezeti középiskolák keresztmetszete“ cikkünkben. Van tehát az iskolának egységes és állandó mértéke kifelé és van befelé. Az első megjelöli helyét a többi intézet között, megméri az iskolát; az utóbbi pedig — mely voltaképpen az elsőnek tanulóegyedekre bontott képe — gyakorlati célt szolgál a bizonyítványadással, azaz megméri a tanulót. Az osztályzásnál tehát a tanárnak arra kell törekednie, hogy az iskola kialakult mértékét figyelembe vegye, de viszont az osztályzó tanár is joggal elvárja, hogy azigazságszeretete és igazságérzete csorbát ne szenvedjen, lelkiismerete megnyugvást találjon, ha ellentétes felfogással kell megalkudnia. A tanár közvetlenebbül ismeri az esetet, mint azok, akik csak saját helyzetük hasonlóságából következtetnek, vagy futó szemléletből, esetleg egyéb szemszögből ítélik meg a dolgot. Ha a tanár igazságérzetébe, becsületérzésébe, tárgyi megítélésébe túlságosan belenyúlnak, nem válik hasznára sem iskolának, sem tanárnak. Ahol a tanári testületben a kollégiális együttérzés és egyetértés megvan, ahol a tanulók ügyeit sine ira et studio ítélik meg, ott mindig megtalálható az iskola, a tanár és a tanuló érdekeit egyaránt jól szolgáló megoldás. Igaz, hogy a tanuló érdeke első helyen áll, de sohasem annyira, hogy a körülötte támadt vitáktól az iskola levegője annyira megró moljék, hogy közös munkát végezni ne lehessen. „ Az utóbbi jópár esztendőben egyre több szó esik az osztályzásról, az iskola színvonaláról, ami annak a jele, hogy a kérdés körül nagyobb baj van. A pedagógiai nyilvánosság előtt komoly, őszinte és részletes kifejtést kíván a kérdés, különben egyre súlyosabb lesz a baj. Nagy mértékben kereshetjük a tanári tekintély hanyatlását az osztályzás körül tapasztalható állapotokban is. Erősen megbillent az osztályzás mérlege a „szelekció“ idején, amikor a szelekció körül támadt pert az iskola teljes egészében elvesztette. Két malomkő közé került az iskola. A felsőség színvonal- emelést sürgetett, a szülők meg jó bizonyítványt követeltek, és a
