Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 8. szám - Hazai irodalom
184 Hazai irodalom HAZAI IRODALOM Szabó Jenő : Algebra és az analízis elemei. Szerző kiadása, Budapest, 1943. 160 lap. Napjainkban már közhelynek számít, ha a mennyiségtan tanításának eredménytelenségéről, vagy csak nagyon sovány eredményéről hallunk panaszokat. De ugyancsak jogos panaszokat lehet tenni a közkézen forgó mennyiségtankönyvek ellen is, hiszen bizonyos mértékig ezek is részesei az eredménytelenségnek. A két jelenség szorosan összefügg. Éppen ezt az összefüggést vette vizsgálat alá Szabó Jenő, a nagyváradi református leánygimnázium 1942—43. Évkönyvében közzétett rövid értekezésében. A fő baj nem ott van — állapította meg —, hogy tanulóinkból hiányzik a matematikai tehetség, hanem ott, hogy a tanulók elfelejtik a régebben tanultakat, és az ebből származó hiányosság a matematika természete szerint kegyetlenül megbosszulja magát. Segítséget egyedül attól várhatunk, ha az emlékezetet támogatjuk a hiányok kiküszöbölésére irányuló munkájában. Ezt teszik bizonyos fokig a tanulók jegyzetei, ezt kellene tenniük a tankönyveknek. A mostani tankönyvek azonban valami különös fejlődés eredményeképpen osztályonként külön-külön kötetben jelennek meg, az anyagot feleslegesen szétszaggatják, és geometriai fejezetekkel keverik, ami nagy mértékben megnehezíti a bennük való tájékozódást. Arról nem is beszélünk, hogy egy VIII. osztályos diáknak egész kis könyvtárat kellene kezelnie, ha rendszeresen utána akarna lapozni a feledés veszélyének kitett (csupán matematikai!) ismereteknek. Hiányzott egy olyan rövidre fogott összefoglaló munka, amelyik éppen ezt az utánakeresést szolgálná. Különösen, miután Grész és Simon könyvei kifogytak. Ezt a hiányt pótolja az előttünk fekvő csinos kiállítású könyv, amely mindössze 10 ív terjedelemben összesűríti mindazt, amit a középiskola anyaga felölel. Nem könnyű feladatát úgy oldja meg, hogy szalut a könyvek eddig szokásos beosztásával, és néhány meglepő újítást vezet be. Ezek révén aztán nemcsak elődeinek lesz méltó örököse, hanem valóságos előrehaladást jelent ilyen irányú irodalmunkban. A könyv két részre tagozódik. Az elsőben közli az anyag összefoglaló áttekintését, definíciókat, tételeket és táblázatokat; míg a bizonyításokat és részletesebb magyarázatokat a második részbe teszi. Akiknek csak egy képletre, vagy definícióra van szüksége, csak az első részt kell megnéznie. A második részre csak akkor kell átlapozni, ha valamelyik tétel bizonyítására, bővebb magyarázatra, vagy példára van szükség. A megfelelő részek feltalálását számokkal való utalások könnyítik meg. Már ez a beosztás is rendkívül sok időmegtakarítást jelent annak, aki bizonyos fokig már tájékozódott az. anyag beosztásáról. További célszerű újítása a könyvnek, hogy szétválasztja az algebrai szedést, a „képleteket“ a szóbeli szövegtől. Baloldalon van az algebra, jobboldalon pedig a szöveg olyasféleképpen, mint ahogyan a jegyzőkönyvekben elkülönítik a javaslatokat és előterjesztéseket a határozatoktól. Így annak, aki tud olvasni az algebra nyelvén, mindkét részben a szedéstükörnek csak a baloldalát kell figyelemmel kísérnie. Amennyire előnyösek ezek az újítások annak, aki már ismerős (vagy legalább ismerős volt) az anyaggal, ugyanolyan nehézséget okoznának a teljesen kezdődnek. Ezért a könyv első olvasmánynak nem alkalmas. Külön kell megemlékeznünk az illusztrációkról, ezek között is elsősorban a két színben (piros-fekete) nyomott ábrákról, amelyek gondos és szép kivitelezése az előállító Stephaneum-nyomdát dicséri, a könyvet pedig esztétikai szempontból is magasan a megszokott színt fölé emeli. Ugyancsak szép és hasznos újítás, hogy a fontosabb eredményeket körülkeretezéssel emeli ki.
