Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 6. szám - Hazai irodalom

Hazai irodaiam.

143

találóak, világnézet és irodalom korszakelemzései mélyértelműek. A stílus- kérdések tárgyalása a mű legerősebb része. A részek, jegjek, viszonyok feltárása tartalomban, formában, néhol az anyagban is mély meglátásokra vezeti az írót. A lélekalap rajza (író-kor-táj-értelem-érzelem-akarat), a képzelet stílusirányító hatása mind komoly felkészültség munkája nyomán fogalmazódott meg.

Sajnálattal kell vennem azonban az értékes elmélettel szemben a gyakorlati elemzések kisértékííségét, mivel sokszor az értelmes tartalomelmondás szintjén állanak.

A mű olvasása sokat nyújt az utóbb említettek ellenére is. Hitet, magyarságtudatot és magyar öntudatot, nemes lelkiséget, eszmei magaslaton álló célokat. Merem kartársaim figyelmébe ajánlani.

Aszód. Rágyánszki Pál.

Majfyar Történelmi Olvasókönyv. A középiskolák felső osztályai számára. Összeállította és magyarázta dr. Donászy Ferenc gimnáziumi tanár. Budapest, 1944. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 8°, 480 oldal. Ára 10 P.

Örömmel üdvözöljük ezt a gazdag anyagú, szakértelemmel szerkesztett és magyarázott, szépen kiállított könyvet. Mióta Mika Sándor kitűnő Történelmi Olvasókönyvei elfogytak, kútfőket tartalmazó történelmi segédkönyv hiányát nagyon éreztük.

A történelmi olvasmányok csoportosítása az Utasítások beosztását követi. Anyaga : részben kútfőszemelvények, részben szemelvények történet- tudósok műveiből. Bár az előbbiből is gazdag anyagot ölel fel, jobb szerettem volna, ha az utóbbiak rovására minél több kútfőt vett volna fel könyvébe a szerző. Legyen szabad ebből a szempontból végigmennem a könyvön abban a reményben, hogy a következő kiadásokban kívánságomat, ha kis részben is, honorálja.

A honfoglalás és kalandozások korára a nyugati írókból csak Liudprand- tól közöl szemelvényt. Igaz, ezek a szerzetesek sötét, igazságtalan rajzokat adnak a kalandozó magyarokról, rendesen nem is eredetieket, hanem másodkézből kapottakat, de éppen ez a jellemző. Vájjon XX. századi utódaik, a mai nyugati politikusok és újságírók — a kevés, szeretetreméltó kivételt nem számítva —■ vettek-e fáradságot a jobb értesülésre, nem elégedtek-e meg a Scotus Viatorok, a cseh és román írók és politikusok ferdítéseivel? A Conversio Bagvarorum et Carantanorum Pannóniának a honfoglalás küszöbén álló állapotára közöl fontos adatokat, a Fuldai Évkönyvek a honfoglalásról és a bajor földön tett első kalandról szólnak, Regino prümi apát és Widu- kind is a kalandozások korának írója, az augsburgi ütközetről szól Szent Udalrich életrajza.

Árpád-királyaink koránál sajnálattal nélkülöztem Kinnamost és Niketas Choniatest. Az előbbinek mint császári jegyzőnek módjában állott hiteles kútfőkből meríteni, azonfelül Mánuel császárt Magyarországra is elkísérte. A Monumenta Germaniae Historica kötetei gazdag magyar anyagot tartalmaznak erről a korról, így a német befolyás koráról az altaichi, az Imre és Endre közötti versengésről a nagy kölni évkönyvek. A mölki, klosterneuburgi, admonti és kremsmünsteri évkönyvekben is van magyar anyag. Valamit ezekből fel lehetett volna használni. Muglen németnyelvű krónikája a görög befolyás korára tartalmaz önálló, hiteles híreket. Cosmas prágai esperes személyesen ismerte Kálmán királyunkat, s a Nemzeti Krónikával ellentétben egy szóval sem említi állítólagos rút külsejét. Az egyébként velünk nem rokonszenvező Tamás spalatói főesperes egyedül tud az Imre és Endre közti dráva- parti jelenetről. Ezt is, Kézai mesternek IV. László korára, illetve uralkodásának a hódtavi csatáig terjedő részére vonatkozó fejezeteit is sajnálattal nélkülöztem.

Zsigmond korára Windeck Eberhardnál, a török-magyar harcokra Chalko- kondylasnál és Dukasnál lehetett volna közölhető szemelvényeket találni. Dlugos bizonyára a Hunyadiak iránti rosszindulatú elfogulltsága miatt nem kapott helyet, ellenben a sokoldalú műveltségű, kiváló humanista Tuberót szívesen láttam volna a könyv kútfői közt mint a Jagelló-kor erkölcsi történe-