Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 5. szám - Dr. Philipp Kálmán: Az irányított nyelvtanításról
114 Dr. Philipp Kálmán : Az irányítóit nyelvtanításról. a német szellemi és nyelvi életnek világérvényét. A német szellemi életnek, amely a jövő Európa arcának vonásait meghatározza, kell minden német nyelvkönyvben kifejezést nyernie.“ A német szellemnek a vezetőszerepre való igényéről, igény jogosultságáról van tehát szó! Lelki és biológiai erők a politikai, szociális, technikai és kulturális élet összes területeiről Németországnak világhatalommá való átalakulását készítik elő. Az új elgondolásoknak, elképzeléseknek, gondolkodási formának e szerint a nyelvtanítás anyagában és természetesen minden nyelvkönyvben vezetőszerepet kell vinniök. De gondolnak a lehetőségekre, a keresztülvitel határaira, korlátáira, amikor kimondják, hogy nem az anyag teljességéről, hanem sokkal inkább ügyes kiválasztásáról van szó. És éppen ez az —- hangsúlyozza kalauzunk —, ami a nyelvtanításban a mestert keresi, követeli. Cikkünk végezetül a következőképpen konkretizálja a nem mindennapi hatalmas munka kihatását Európa népeinek életére {ezt érintettük már) : „Arról van szó, hogy az európai népek harcközössége és az európai gazdasági élet munkaközössége számára meg kell alkotni a szükséges nyelvi hidakat.“ És szinte patetikusan hangzik, amikor kimondja, hogy „erre a célra fel kell használni az összes erőket, hogy amint a front harcosai számára a legjobb fegyvereket kell rendelkezésre bocsátani, úgy a szellemi hadviselés részére a legjobb szellemi felszerelésről kell gondoskodni, hogy a győzelmet minden esetben, minden áron biztosítsuk.“ A hazai viszonyokra áttérve, tudnunk kell, mik azok a szempontok, amelyek az irányítást a nyelvtanításban megszabják. Szó sem férhet hozzá, hogy a mai aktuális viszonyok, a mai állapotok ismertetésének kell előtérben állnia. Természetes, a szemszög, amelyből az események aktuális fejlődését tekintjük, egészen más, mint a német birodalomé. Mi nem törekszünk, nem is törekedhetünk világ- érvényre, de törekszünk, törekednünk kell arra, hogy a világ alakulását, a népek szerepét magyar szemszögből nézzük. Erre nézve elegendő anyag, eszköz áll rendelkezésünkre. A nagy nyugateurópai kultúr- nemzetekről, kultúrnyel vekről, a német, francia, angol és olasz nép- és nyelvről van szó. Ezekkel foglalkozunk, nyelveiket tanítjuk iskoláinkban. Sorra kell tehát kerülnie minden néven nevezendő kapcsolatnak, amely a múltban fennállott és a jelenben fennáll a magyarság és az illető kultúrnép között. Hangsúlyozandó, hogy mivel járult hozzá a magyarság a kapcsolat létrejöttéhez, mi. haszna volt vagy van belőle és főleg: a magyarság érdekében fejlesztendő vagy tompítandó-e az. A német néppel és nyelvvel a kapcsolatunk mindig a legerősebb volt ; hozzávetőleges konkrét képet nyerünk róla, ha azokról a területekről emlékezünk meg, amelyek a kölcsönös vonatkozásokra terjednek ki. Az értékes múltat el nem hanyagoljuk, sőt arra alapozzuk a jelenről szóló tanításunkat. A jelen nehéz körülmények között csakis azáltal tudunk lehető, okvetlen szükséges objektív tárgyalási alapra szert tenni. Amikor pl. megértetjük növendékeinkkel a harc- és sorsközösséget nagy szövetségesünkkel,
