Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 5. szám - Dr. Bakos József: "Magyar Szótár", mint a magyar nyelvi nevelés eszköze
Dr. Rákos József : ,,Magyar Szótár“, a magyar nyelvi'nevelés eszköze. 107 A szavakban való gazdagodás nemcsak a szavak számának szaporítását jelenti. A szavaknak színes, gazdag, más és más kapcsolatokban való használatát is tudatosítanunk kell! A magyar szavakat szólásszerű formáiban is ismerni nagyobb nyelvi gazdagodást jelent. A magyar nyelvi nevelésnek érre igen nagy gondot kell fordítania. Ha tehát a szótárunkba, mondjuk a magyar iskola szó kerül be, akkor összegyűjtjük e szó szólásszerű formáit is. Pl. „Sok- jskolájú, kevés:skolájú, iskolásdi, nem fog rajta az iskola, 'skoláz, jó iskola az néki stb.“ (v. ö. Karácsony S. : i. m. 6fl. I.). Szavakat egyedül, magánosán nem szeretek látni gyermekeim magyar szótárában. Vagy mondatban keltjük életre a szavakat, vagy rokonaival, családjával együtt látjuk szívesen a szótárban. Magasabb fokon- nagy költőink és íróink szókapcsolataiban, jelzőhasználatában, szimbólumaiban figyelhetjük meg a szavakat. Hiszem és vallom, hogy e munka után majd talán csak eljön az az idő, amikor a művelt magyar olvasó élvezni tudja a költői szavak varázsos játékát is, és szűrcsölni fogja „a vers szavainak ízét, mézét, a zenei és metafizikai tartalmát“ (v. ö. Kosztolányi Dezső : Erős várunk, a nyelv : 21. I.). Beszédében is kevesebb lesz a hamis szólam és több a magyar szemléletmódnak megfelelő szó, kifejezés és mondat. Hogy lélek és kenyér legyen számunkra az élő magyar nyelv, a magyar nyelvi nevelésnek igen komoly munkát kell végeznie. A komoly iskolai nyelvvédelemnek is hasznos eszköze a „Magyar Szótár“. Most már ismerkedjünk meg közelebbről is ezzel a szótárral. Előttem van néhány tanulóm szótára. A szótár használata igazodik a magyar nyelvi nevelés tervszerű munkájához. Nemcsak a nyelvtantanítás céljait, hanem általában a magyar nyelvművelés célkitűzéseit is szolgálja. Mi van pl. egy első és második osztályban használt magyar szótárban? Figyeljük meg a tervszerűséget, a didaktikai és meto- d kai fokozatoknak megfelelő feladat-kijelöléseket. 1. Családom szavakban : Édesapa, édesanya, testvér, gyermek, fiú, leány stb. 2. A család szó szólásokban, mondásokban : Jó családból származik, családi tűzhely, törődik a családjával stb. 3. Iskolánk. Mi van az iskolában ? (Szavak, mondatok.) 4. Az iskola szólásszerü formái. . . 5. Első olvasmányunk igéi. . . ti. Második olvasmányunk jelzői. . . 7. Hány szó van a mai fogalmazásodban ? Melyek azgk ? (Csak az egyszer előforduló szavakat számoljuk és írjuk ki. Csoportosítjuk : igék, főnevek. Eleinte igen sok „volt“, „van“, színtelen állítmány, illetőleg ige fordult elő.) 8. Közös munka : Melyek azok a szavak, amelyek a legjobban tetszenek nektek? (A táblára ezek a szavak kerültek: Édesanya, vitéz, haza, testvér, szeretet, jóság, szüleim, szerelem, segítség, édesapa, bátorság, önfeláldozás, hazafias. Isten, erő, hazaszeretet, kedves, gazda, szabadság, búcsú, hős, nagyapa.) Egyenként kérdeztem a gyermekeket, a leirt szavaié egy-egy elsős legkedvesebb szava. A nagyapa szó bemondóját a nagyapja tartja és neveli. Általában sok lélektani megfigyelésre adnak alkalmat ezek a szavak is: feleség, imádság, illatos (költői lelkű fiú szava, hiszem a szó dallama tetszik neki.), ősz, bölcseség, vakmerő (bemondója a legnagyobb verekedő az osztályban), öröm, tudomány, békesség, Karácsony (ez a gyermek haza-
