Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 4. szám - Belföldi lapszemle
9/) Belföldi lapszemle. lélekformáló ereje tartós. Az, aki tanuló korában hozzászokott az elmélyedő munkához (a matematika hatása e tekintetben igen nagy), később is sokkal komolyabban, elmerülve fogja munkáját végezni. Még fontos hatása az e tárgy tanulásának, hogy rajta keresztül ismeri meg a tanuló a kor gondolkozását, logikáját, természetfelfogását. Ezt azonban csak akkor adja meg, ha a tanár tudatos munkája hozzájárul: arra kell nevelnie, hogy a matematika nem zári egység, hanem állandó fejlődés, melyben nincs megállás, viszont nem is emberfelettiség, tökéletesség, hanem minden kornak megvan a maga matematikai felfogása, gondolkozása, melyet meg kell ismerni. Magasabb szempontból tanításunknak a tudomány szeretetét, a szellem világában való harmónia megéreztetését kell szolgálnia, meg kell mutatnia, hogy a tudomány örökké élő, fejlődő valami, s a szellem az anyag felett valami nagyobb értéket képvisel. (Ezt hirdeti Bőhm Károly filozófiája is, mikor a szellem abszolút értékét hangoztatja.) Ha ezt eléri tanításával a középiskola, akkor a mennyiségtan-tudás nem veszett el, van, ami megmaradt belőle, ha mint aktuális tudása már nincs is meg úgyszólván semmi. Oktatófilm. Október (10.). Prof. H. Joachim a keskenvfilm történetét és eredményeit ismerteti, Lummerzheim H. pedig a színes filmről értekezik. — November (11.). Medvigy Mihály a vallástanításban alkalmazható filmeket ismerteti, Beliczai Gyula a nyelvoktatás, Bíró Béla a művészettörténeti oktatás filmjeit, Csóriné Kiss Eleika a polgári iskola filmoktatását. — December (12.). Bognár Gyula Pergessünk-e filmet a magyarnyelvi és irodalmi órákon címen a tanterv és utasítás megvizsgálása után az olvasmányok jelentőségéről szól és élményszerű bemutatás szükségét hangsúlyozza, amihez a film méltán hozzájárulhat, s minél több filmet kíván alkalmazni. Végignézi a már melégvő filmeket, melyeket néhány éve alkalmaz munkájában és kiváló eredményt ért el velük. — P. Szabó Lipót a hitoktatás szolgálatában álló filmekről ír, Stolmár László a fővárosi népiskolák filmtanmenetét ismerteti. Pannonhalmi Szemle. 1943. 4. sz. Sarlós Engelbert : Tekintély és szabadság egyensúlya a nevelésben. A nevelés feladata az emberben lévő összes képességek és erők helyes, harmonikus kifejlesztése, azaz a művelt ember. Ebben a tekintély kényszerítésére okvetlenül szükség van. De felmerül itt a kérdés, hogy az ilyen tekintély nyomasztó hatása nem hat-e bénítólag az egyéni fejlődésre. Kétféle felfogás uralkodik a nevelésben, s ez mindig a nevelőknek az emberi természetről vallott felfogásában gyökerezik. Ha tisztázzuk magunk előtt a tekintély és szabadság fogalmát, akkor fogjuk a helyes viszonyt a kultúra természetével összeegyeztetni. A tekintély mindig a múlt értékeit akarja meggyökereztetni lelkűnkben, s itt fenyeget az a hiba, hogy megfeledkezünk a jövőről, pedig az éppen olyan fontos, mint a múlt ; tehát szabadságra is szükségünk van, mely a jövőt építi. A nevelő különböző típusát különböztetjük meg : a tekintélyt hangoztatok az erőszakos nevelői típust kívánják, a másik irány másik végletbe megy, s igy mindkettő külön elhibázza hatását az ifjúságra. „A nevelő akkor lesz igazán mások előtt tekintély, ha ő is meg tud hajolni egy magasabbrendű tekintély előtt. Sokkal könnyebben enged az ifjúság a személyes hatásnak, ha látja, hogy a nevelő is elismer más tekintélyeket, legfőképpen pedig minden tekintély Ősforrását, Istent.“ Magyar Tanítóképző. Október (10.). Szabó Judit: Vonások leányaink lelki képéből. Sok tanítványunk képe elmosódik, pedig éppen az ilyeneknek lenne támogatásra szükségük. Az ilyen zárkózottak megismerésére a székely- udvarlielyi református leánylíceum 166 növendékétől a legkülönbözőbb tárgykörből vett 15 kérdésre kívánt feleletet őszintén, mely e kettőre foglalható össze : 1. szükséglet-e a bizalmas megnyilatkozás, és ha igen, van-e ebben kielégülés ; 2. hogyan értékeli a felelő önmagát, az embereket és az életet. Az elsőre úgyszólván mind igenlő választ adnak, természetesen egyéniségüknek megfelelően, a másodikra adott feleletek szerint legtöbben akaraterőt, szorgalmat, önbizalmat kívánnának, másodsorban észt, tehetséget. Több szeretetet kíván nem egy, ami jellemző a leánylélekre. Lelkesíti őket a haza, nép, falu. A tanár és tanuló bizalmas viszonyára mutat rá a cikkíró, s készenlétben kívánja látni a tanárt, hogy a bizalmat kereső növendék őt találja,
