Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 4. szám - Vitéz dr. Bessenyei Lajos: Tanári fizetés
Vitéz rir. Bessenyei Lajos r Tanári fizetés s Hittud. í Szeminárium ) \ Sopron Tanári fizetés. Folyó évi január 20-an a hajdúböszörményi református gimnázium tanárkara a maga gyűlésén foglalkozott ,,a mind fenyegetőbb tanárhiánnyal kapcsolatos teendőkkel“ és ezek között javasolta : ,,keressék meg sürgősen az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnökségét, hogy közös felirattal forduljanak a VKM úrhoz és hívják fel a tanári munka iránt már eddig is nagy megértést tanúsító figyelmét a részben anyagiakon múló, de az egyetemes nemzeti nevelést és műveltséget fenyegető nagy tanárhiányra“. Ezt a határozatát a hajdúböszörményi tanárkar hasonló állásfoglalás végett megküldötte a többi református középiskola tanártestületeinek is, valamint az ORTE elnökségének is azzal a kéréssel, hogy az elért eredményről annak idején értesítse az egyes tanárkarokat. Ez alapon kívánok most erről az ügyről — mintegy beszámolóképpen is — egyet-mást röviden elmondani. A magyar középiskolai tanárság évtizedek óta küzd.a maga számára egy méltányos és végzett munkája értékének megfelelő fizetésért, anyagi ellátásáért. Aki a régi megmozdulások adataira kíváncsi, az olvassa el az OKTE Közlönyének az 1914—18-as világháborút megelőző köteteit, pl. az 1913—14. évfolyamban a III. tanári kongresszus határozatainak a végrehajtását (505. I.), a memorandum át nyújtását Tisza István miniszterelnöknél (579. 1.), a sikertelenség miatt az egyesület elnökének és igazgatóságának lemondását (569. 1.), amely események világosan mutatják, hogy milyen erővel uralkodott ez a kérdés az akkori magyar tanárság lelkén. De mellőzzük ezeket a régi mozzanatokat, annál is inkább, mert a kitört háború minden problémát elnémított, köztük természetesen a tanári fizetésrendezést is.1 De 1920 után újra megindul a küzdelem jobb anyagi dotálásunk érdekében. Azonban itt ismernünk kell a közvetlen előzményeket. \ IV. országos középiskolai tanárkongresszus1 2 3 a ,,forradalmi népkormány“ státusrendezését rossznak találta, és kérte ,,a közoktatásügyi kormányt, hogy a korrekcióra vonatkozó tárgyalásainak sikeres befejezéséig a mi státusrendezésünket ne hajtsa végre“. Ez a halasztás be is következett. Ezt 1919 február 1-én írják. Egy hónappal később — 1919 március 1-én — a következőket jelenti a Közlöny :s ,,Lapunk zártakor státusrendezésünkben a döntő szó még 1 Érdekes összefoglalás az OKTE Közlöny 1016 ápr. 1. sz.-ban Ady Lajos : „Oj harmadolás előtt“ c. cikke. * OKTE Közlöny 1919 febr. 1. sz.-ban 185—187. lapokon olvashatók az erre vonatkozó részletes adatok. 3 OKTE Közlöny 1919 márc. 1. sz. 228. lapon : ,,Státusrendezés.“ 1
