Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 2. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 43 hetjük, hogy a hősi tettek nélküli heroizmusért lelkesedni fog.“ E bajt csak az idő orvosolhatja. Magyar Tanítóképző. 11. (nov.) Kiss Lajos: Beszámoló a pedagógiai tanárok tanfolyamáról. Mezősi Károly : A történelmi eredménytár. 12. (dec.) Padányi-Frank Antal: A tanítói kötelességtudat és ,.A harmincadik“ film. ‘ • Kereskedelmi Szakoktatás. .'{. (okt.) Koncz Endre : Teremtsük meg a magyar kereskedelmi nyelvet. Krónikás. HAZAI IRODALOM Szabó Árpád : Perikies kora. (Budapest. 1942). Az utolsó évtizedek átértékelési hullámrezgéseit a klasszikus nyelvek sem kerülhették el. Az eltörlő irányzatot felváltotta az a kultúrpolitika, mely régi jogaiba helyezte a klasszikus művek tanítását. A Parthenon Egyesület könyvkiadások útján is igyekszik biztosítani a klasszikus szellem újjászületését. A történelem folyamán nem első ez a kísérlet és ma talán indokoltabb, mint eddig bármikor. Perikies kora különösen alkalmas arra, hogy a mai ember szembenézzen annak jellemző problémáival. Nemcsak azért, mert e korban látjuk a görög politika és görög szellemi élet csúcsteljesítményeit, de azért is, mert az újkori társadalmi fejlődés jelenségeit és törvényeit genetikusán mutatja. Tükrözi a pánhellén szellemet, mely a perzsa világhódítási akarattal szemben először mutatja kendőzetlenül, mondhatnák : homerosi őszinteséggel azt a törekvést, mely egyes népeket arra indít, hogy az ideológia jelszavaival, vagy fegyveres érővel minden más nép fölé kerekedjenek. Az újkori világalakulás sok jellemző törekvésének görög kezdetét világítja meg Szabó Árpád könyve, rámutatva nem egyszer arra, hogy még a legalaposabb ókori kutatók is belesodródtak abba a hibába, hogy a maguk ideológiája szerint magyarázták az ókori fejlődést. Annak a harminc évnek (101 —131), melyet a história Perikies korának nevez, a rendelkezésre álló tudományos munkák s a görög források pontos ismerete alapján kitűnő keresztmetszetét adja Szabó Árpád. Gazdasági, ideológiai és politikai tekintetben is. Előzmény : a görög-perzsa háború. Fordulópont : a salamisi csata. Következmény : az athéni hegemónia, a görög szellemi élet szokatlan, a világtörténetben szinte páratlan fellendülése. Azt, ami a modern szellemi életben, politikai fejlődésben örökös mintává teszi a görög életet, úgyszólván ez a harminc év termeli ki. Különösen érdeklő momentumok : 1. A görögök perzsa orientációja. A perzsa vallás és gondolkodás mélyen hatott a görög nép egészére. Népszerűtlenné lett hadvezérek, államférfiak (Themistokles, Alkibiades) szívesen kerestek a perzsáknál menedéket, 2. A perzsa-görög ellentét, így a görög tudatosság is csak a háború után világosodott meg. 3. Jellemző a három nemzedék megrajzolása : a pérzsaverő nemzedéknek (Kimon) főcélja a felszabadító háború'; Perikies nemzedékének Salamis már nem kötelességet, de jogforrást jelent ; ennek a nemzedéknek már a hegemónia fontos ; a Perikies mellett felnőtt ifjúság már a hanyatlás felé mutat. Mind a „három nemzedékben él Salamis pathosza“, mind a három szereti a szabadságot j de ez a szabadságérzés — jól vigyázzunk a határvonalra! — csak a perzsákkal szemben él a görögségben. Jellemző, hogy az arisztokratikus spártaiak a demokrata Athéntől kérnek és kapnak segítséget a helóta lázadás leverésére. Jellemző, hogyan látta Perikies és hogyan látták történetíró kortársai a hatalom problémáját : „Nem mi vagyunk az elsők, akik erőszakos hatalmi politikát kezdtünk — mondják az athéni követek —, örök idők óta fennáll az a természeti tör-
