Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 2. szám - Dr. Zimmermann Ágoston: A természettudományok tanításáról
Dr. Zimmermann Ágoston : .4 természettudományok tanításáról. A természettudományok középiskolai tanításáról.* . Magyarország egyik kiváló, tág látókörű kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kurtó átfogó szemlélettel ezelőtt 17 évvel, 1925-ben, a magyar művelődés érdekében megszervezte az Országos Természettudományi Kongresszust, melyet a Kormányzó úr nyitott meg, és melynek egyik célja volt a társadalom figyelmét a természettudományok művelésének nemzeti szempontból való fontosságára irányítani. Klebelsberg, a jogász-történész, e kongresszuson bevezető beszédében lángoló szavakkal fejtette ki meggyőződését, hogy a kor tudománypolitikája kifejezetten természettudományi irányt vett, ettől nekünk sem szabad elmaradnunk, mert itt a tudomány művelése mellett a gazdasági teljesítmények fokozásáról is van szó. Az igazán nagy elmék mindig átlátták a természettudományok nagy, sorsdöntő jelentőségét. Az ókornak kétségtelenül legnagyobb gondolkozója, rendszerező bölcselője Aristoteles, a tudományok atyja életművében ugyanannyi tér jut a természettudományoknak, mint a szellemi tudományoknak, és az újkorban Goethe hatalmas költői alkotásai mellett ott vannak bámulatraméltó természettudományi, biológiai, anatómiai, mineralógiai stb. kutatásai. Ezzel szemben nálunk újabban a szellemi tudományok mellett a természettudományok, különösen a magyar középiskolai reformok során, nagyon mostoha elbánásban részesültek, háttérbe szorultak ; de kedvezőtlenül ítélik meg egyesek is azok jelentőségét, részben talán ennek következtében is — mint az a közelmúltban előkelő helyről elhangzott elnöki megnyitó beszédből kitűnik —, amikor a természettudományos gondolkodást a materialista, anyagelvű felfogással azonosítják, a humanizmust a naturalizmussal szembehelyezik, naturalizmus néven tévesen a materializmust jelölve meg, pedig e kettő nem azonosítható, a kettő között disztingválni kell. A természettudományi ismereteknek nem csupán gyakorlati alkalmazásukban van jelentőségük, nemcsak a homo oecono* Részletek az Országgyűlés Felsőházának 1942. évi december hó 15-én Lartott ülésén az 1943. évi állami költségvetés tárgyalásakor elmondott beszédből. Á felhozott panaszoknak bizonyos fokú megnyugtató magyarázatát adta már f. évi januári számunkban közölt első cikkünk, mely ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik. (Szerk.)
