Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek 288. az idő- és a térproblémát a relativitáselmélet szempontjából, rámutatott az okság és az akaratszabadság problémájára a mai fizikai felfogás szempontjából, és végül a mai fizikai világkép kialakító tényezői közül a spiritualista monizmust ismertette, mely a modern fizikai világképben is lehetővé teszi sok olyan nagy eszmei érték megtartását, amit a materializmus kénytelen volt elejteni. A tanári továbbképző tanfolyam eredményes voltát az egyes előadások után elhangzott felszólalások és termékeny megbeszélések mutatják a legjobban. De nemcsak az egyes tudományos és világnézeti kérdések felvetésében és az ezek megoldásához való hozzásegítésben volt az előadássorozat nagy jelentősége, hanem abban is, hogy a tanfolyam elvi és személyi téren egyaránt közelebb hozta egymáshoz a debreceni református közép- és középfokú iskolák tanárait. Ezekért az eredményekért, a tanári továbbképző tanfolyam sikerült voltáért pedig elsősorban az előadás-sorozatot összeállító és a tanfolyamot irányító dr. Papp Ferenc egyházkerületi középiskolai felügyelőt illeti elismerés, a tanfolyam hallgatói részéről pedig hálás köszönet.-1/ —r. Egyetlen iskolai múzeumunk. A székelyudvarhelyi XY1I. századbeli, régi református Kollégium hangulatos, öles falai között olyan megragadóan egységes, bensőséges hatású, élettel, lélekkel teljes néprajzi gyűjtemény fogadja a ,.magyarországi" érdeklődőt, mely a nagyméretű múzeumok tagozottsága, elnyomó arányainak ridegségével szemben, összegyűjtőjének a tárgy iránti önzetlen széretetét, művészi egyéniségét tükrözve mintegy átöleli, átmelegíti a látogató szívét ■— és sohasem feledhető boldog magyar érzésekkel gazdagabban távozunk a gyűjteményből. Ez a drága kis múzeum megérdemli, hogy minden Erdélybe készülő magyar szerető érdeklődéssel tekintse meg, megengedvén nékem azt az örömei, hogy e néhány sorban előtárhassam a gyűjtemény keletkezésének történetéi, páratlan érdekességét, értékét. A Székelyföld jóval később vesztette el tárgyi-néprajzi és népművészeti érdekességeit, mint hazánk más vidékei; csak a világháborút megelőző években kezdeti szintelenedni. Zárt földrajzi fekvése, közlekedési hiányai, s nem utolsósorban a székelységnek a hagyományokhoz ragaszkodó természete késleltette az elszíntelenedést, úgy, hogy századunk elején még sok néprajzi és népművészeti érték hányódott úton-útfélen. Ez indította 1911-ben Haáz Rezső és dr. Hojfer András kollégiumi tanárokat arra, hogy a falukon akkor még bőven található értékes anyagot összegyűjtve, megmentsék. Pénz nem állott rendelkezésükre, a Kollégium szegény volt ; a legszűkebb szükségletre is alig telt. Javarészt ingyen kéregették össze a haszontalanná vált régi holmikat, amikhez a falu papja, tanítója és a falusi diák atyafisága révén juthattak, így elég hamar gyűlt az anyag, különösen a közeli falvakból, ahova gyalog lehetett eljutniok. A diákok is egyre többen vállalták a gyűjtést, úgyhogy egy-egy vakációról szekérderék-számra vitték a sok értéket. 1913-ban költözött a Kollégium az új épületbe, s így a gyűjteményt a régi épület két földszinti termében helyezték el. Kiselejtezett szertári üveges szekrény és egyéb bútor is jutott a gyűjteménynek, részint az anyag kiállítására, részint cseretárgyul. Dr. Hojfer András tanár 1914-ben hadbavonult, ettől kezdve mind e mai napig, a gyűjtemény minden ügyét — a látogatók kalauzolásáig : Haáz Rezső festőművész-rajztanár látja el, példátlan odaadással, páratlan néprajzi, művészi tudással. A gyűjtés, a csere folyt tovább. A falusiak széket kaptak székért, asztalt asztalért, vaskályhát cserepesért s így csakhamar berendeződött egy teljes székely szoba ! 1922-ben egy beüvegezett folyosóval bővült a helyiség, majd
