Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Olasz-Szabó Mihály: Az első francia órák
Olasz-Szabó Mihály: Az első francia órálc 277 inkább kihasználni. Számos jel mutat arra, hogy az ilyen magatartásra még mindig megvan ifjúságunkban a hajlandóság. * Hangsúlyoztuk már, hogy a mostani állapot átmeneti és rendellenes. De minthogy megvan, nem hányhatunk előtte szemet. Arra azonban el kell készülnünk, hogy a mostani háború befejezése után ismét egészen újszerű feladatok előtt találja majd magát a nevelői rend. Ilogy milyen lesz a háború utáni ifjúság, hogy majd meginl milyen nevelői magatartást fog igényelni: nem tudhatjuk. Legfeljebb bizonyos sejtések élhetnek bennünk erre vonatkozóan. De nem is az a feladatunk, hogy azzal törődjünk, ami majd ezután lesz, hiszen még a mostani kérdések is megoldatlanul meredeznek előttünk. Új és új feladatai mindig lesznek a nevelői rendnek, s már ez az egyetlen fény is hirdeti, hogy a nevelői rend minőségének megtartása, sőt fokozása minden céltudatos kormányzat egyik legfőbb feladata. Az örökké színeződö nevelői feladatokat csakis hivatásának élő, értékes nevelői rend oldhatja meg. Sárospatak. Dr. Harsányi István. Az első francia órák. A kezdeti impressziók fontossága nemcsak minden pedagógus előtt ismeretes. A római mondás is erre figyelmeztet: „Dimidium facti, qui bene coepit, habet.“ A francia nyelv tanításánál a „ráhangolását rendkívül megkönnyíti, ha arra hivatkozhatunk, hogy a növendékek már is ismernek és használnak sok francia szót. Az új tárgy iránti közöny vagy bizalmatlanság leküzdése, politikai elfogultság ellensúlyozása szempontjából a ráhangolástól igen sok függ. A francia műveltség, irodalom vezető szerepe, a magyar-francia kapcsolatok kilencszázéves gazdag múltja, a francia mint nemzetek közti érintkezés, diplomácia nyelve stb. mind nem keltik fel annyira a diák érdeklődését, mintha kiderül, hogy a francia szavak közt máris mennyi ismerőse van. (Magyar Zoltán gyűjtése : „A magyarországi franciaság“ mintegy félezer francia szót sorol fel, ami a magyar beszédben használatos.)1 Latin tankönyvíróink rendszerint ezekkel kezdik : amit a magyar diák már úgyis ismer (doctor, cantor, pastor, templum, director, servus, viola stb.) Ezekből olvasni is könnyebben tanul meg a diák. A leggyakrabban használatos francia tankönyveink (Bárczi, Birkás) elején szintén fogadják kiejtési szabályok és példák a diákot, sőt a direkt módszer legismertebb francia könyve, Theiszé is összeállítja ezeket. A magyarországi franciaság elemeit azonban nem igen 1 Debreceni Francia Irodalmi és Nyelvtudományi Dolgozatok. 111. 1933, Debrecen, Városi Nyomda.
