Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 12. szám - Ember Ernő: A harmincéves magyar cserkészet
Ember Ernő; .4 harmincéves magyar cserkészel 207 ifjak és a nemzetnek „magyarabb magyarok“ nevelésével, épúgy a családi közösségnek a cserkészet segitőtársa az if júság nevelésében, s így a cserkésznevelés hasznos kiegészítője a családi nevelésnek, különösen a serdülőkorban, amikor a szülő sok esetben tanácstalanul áll a fiú problémáival szemben. A cserkészet t. i. minden korban arra törekszik, hogy igényeinek megfelelő környezetet és életformát nyújtson a fiúnak, s ez átsegíti a serdülőkor válságos idején. A cserkészet a fiút a család számára neveli szeretettel, hozzáértéssel, s így a cserkésznevelésen átment fiú sok esetben a család életére is jótékony hatással van. A társadalomnak való segítés készsége főleg nagyobb megmozdulások, társadalmi események alkalmával mutatkozik meg. így attól kezdve, hogy az első világháború idején a harctérre induló katonákat a pályaudvarokon vízzel és frissítőkkel látták el az akkori cserkészek, a különböző ünnepélyek, kongresszusok, gyűjtések, fogadások százainak rendezésében való segédkezésen át a most folyó világháború sebesültjeinek szórakoztatásáig s a légoltalmi szolgálatban való igen tevékeny részvételig mindig megbizonyították a magyar cserkészek, hogy „kötelességet keresnek“. De mindig érezték a cserkészek segítőkészségét a szegények, a gyengék, a társadalom elesettjei is, és a cserkészet a napi jótett elvégzésének követelményével intézményesen nevelte és neveli fiait a segítésre. Ezt tanúsítja az is, hogy többszáz cserkész nyerte el eddig az egyetlen cserkészkitüntetést, amelyet életmentés útján lehet megszerezni. A szolgálat szelleméből következik az is, hogy a cserkészet mindig igyekezett kapcsolatokat fenntartani a többi hazai és külföldi nemzetnevelő intézményekkel, s felajánlani nekik szolgálatit. —■ Ilyen elsősorban a honvédség. A cserkészetnek mind jellemnevelő, mind gyakorlati kiképző munkája alkalmas volt arra kezdettől fogva, hogy a mozgalmat a honvédelem iskolájává és a magyar nemzetvédelmi nevelés egyik fontos tényezőjévé tegye. „Az első világháborút követő gyászos időszakban a cserkészet volt az egyedüli ifjúsági szervezet, mely tervszerűen komoly katonai előképző munkát végzett“1 rendgyakorlatok, térképolvasás, céllövészet, nyomolvasás, távbeszélés, elsősegélynyújtás oktatása, harcszerű és kémvédelmi játékok és katonás sportok művelése útján. Mikor a leventeintézm.ény szervezése megkezdődött, a cserkészet mindjárt felajánlotta segítségét annak is, készséggel vállalta az útépítő szerepét, és az évek folyamán próbaanyagát és nevelési módszereit fokozatosan rendelkezésére bocsátotta a leventeintézménynek, amennyiben az azokat — a két intézmény egymástól bizonyos mértékig különböző céljai és fiúanyaga mellett — felhasználhatta. Ugyanis a két intézmény között — bármennyire mindkettő a magyar ifjúság vallásos, nemzeti, erkölcsi és testi nevelését vallja is céljának — van egy igen lényeges különbség: a leventeség mindenkire kötelező tömegnevelő intézmény, a cserkészet pedig az önként, 1 l. ni. 6H. l.
