Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 10. szám - Belföldi lapszemle - Hazai irodalom
Hazai' irodalom 239 Örömmel üdvözöljük ezt a nagyon sok szempontból életrevaló tervet. Aggodalmait, a túlterhelés fennálló veszedelmét indokoltnak tartjuk. Ennek megszüntetésére irányuló gondolatai, melyeket fentebb csak részleteiben ismertettünk — tárgyalási és kiindulási alapul—, helyénvalók és célszerűek. Adja Isten, hogy minél előbb a megvalósulás és kivitelezés útjára kerülhessenek. Debrecen. Dr. vitéz Nábrádi Mihály. Hrnkö L.: A falukutatástól a nemzetnevelésig. (Hungária-nyomda, 1943). A cikksorozat célja : hívek gyűjtése a néprajztudomány s ezen keresztül a nemzetnevelés súlyos kérdéseinkből kibontakozást ígérő, nemzeti életünkben biztos megújhodást eredményező munkájához. Az út világos : népi, tájismereti anyag gyűjtése, ennek nemzeti közkinccsé tétele, tudatosítása, felhasználása. így bontakozhatik ki a „falukutató nemzetnevelés“. Szerző iránymutatása figyelemre méltó. Elsősorban magyar népismeretünket gazdagítja, Szeged felsőtanya népének életmódját, körülményeit, jellegzetes szokásait ismertetve. Közöl néhány eredeti, nyelvjárásban rögzített beszámolót is, s így bepillantást ad a vidék gondolat-, szófűzésébe, jellegzetes nyelvi sajátságaiba. Az Alföld betyárvilága és loszorkányhitére vonatkozó cikkében a nép szellem- és hiedelemvilágába való behatolással próbálkozik. A boszorkányságban mintegy napjainkig fennmaradt női sámánizmust lát,s így magyar ősvallási motívumokat keres. Érdekes a „lóvá tesz“ szólás magyarázata. Közöl továbbá babonás népi szokásokat az élet három megnyilvánulása : a csók, szerelem, halálra v .natkozólag. A csók eredeti értelmezésében (pl. Madagaszkár szigetén) a lélek átvétele, beszívása. Jelentése és alakja csak később változott át különböző vidékeken. A világirodalomban igen sok változatban ismert Lenoremonda eredetét kutatva, ezt a nő feláldozása ősi szokásából származtatja. Későbbi változatokban a halott megjelenése kedvese könnyes s így igéző erejű vágyódásához kapcsolódik. A romantikus magyarázat szerint az életükben egymástól elszakított szerelmesek a másvilágon egymásra találnak. Egyik cikkében ősvallásunk száz év előtti kutatáseredményeit vázolja. Foglalkozik továbbá Rábátamási humorfájának, a népszerű versfaragó, talpraesett versmondó Varga Gyurinak egyéniségével. Benkő L. könyve érdekes és tanulságos olvasmány, habár kissé széteső is. Budapest. Hohár Gabriella. Sólyom Jenő: Az osztályozás kérdése a vallásta tiltásban. (Különlenyomat a Lelkipásztor 1943 augusztus—szeptemberi számaiból.) Győr, 14 lap. Sok vitára adott és ad ma is fenti kérdés alkalmat, és a két szélsőséges nézet vallói nagy hevességgel védik elvüket. Sólyom, mielőtt a soproni hittudományi kar tanára lett. maga is vallástanár volt a budapesti ev. gimnáziumban, elődje Grünvalszkynak, kinek vallástanításáról írt könyvét szeptemberben ismertettük. Érdekes és meggyőző fejtegetésének eredményét S. cikke élén „Summa“ címen így adja (rövidítve): 1. Osztályozni kell, ezért komolyan osztályozzunk; 2. lelkipásztorságunk nem akadályozza a vallástanítást, tehát osztályozást sem ; 3. ez a tanulás minősítése s a feleleteken alapul ; 4. tanuláson kívül számításba vehető azonban a tanuló magatartása is ; 5. mértéke a körülményekhez igazodjék, de kívánatos hogy elégtelen jegy adásától tartózkodjék a vallástanár ; ti. megállapítja még, hogy hasznos tanárra, tanulóra egyaránt, mert a tanár ellenőrizheti általa tanítása hatását, ..a hűséges osztályozás egyik bizonysága egyházunk erejének“; 7. fiivá talos utasításra volna szükség! — Azt hiszem, lesz még e kérdésről szó. s az az ügy tisztázásához vezet. Mint nem vallástanító megállapítom, hogy a többi tárgyakban is sok gondot okoz az osztályozás, mondhatnám, a tanári munka legkínosabb része. Kötelesség azonban, szükséges, mert az élet is osztályozza az embert, tehát általa nevelünk az életre. Ne lássunk azonban benne öncélt, s főleg ne fenyítő eszközt, hanem azt, ami érték; jobban munkamegállapítást, örvendünk a kis cikknek, hogy gondolkodtató hatása megnyilvánulhat. b. d.
